Nem igaz a hír – amelyet az osztrák Der Standard című lapra hivatkozva magyarországi hírportálok is ismertettek pénteken -, miszerint Hollandia januártól betiltaná a marihuána és a hasis fogyasztását a külföldieknek. Ezt Wiebe Alkemától, a hágai igazságügy-minisztérium illetékesétől tudtuk meg.

Mint elmondta, kísérleti jelleggel egyelőre csak Maastricht városa vezeti be azt a gyakorlatot, hogy a coffee shopokban kizárólag helybélieket szolgálnak ki. – Vagyis fogyaszthat az ott lakó magyar vagy osztrák is, de a más városba való holland már nem – mondta Alkema, nem zárva persze ki, hogy Maastricht példáját később más város is követheti. Ha azonban így is történik, ez helybéli döntésen alapul majd.

Ha évszázadokkal ezelőtt Németalföld nem szakad ketté, e cikk helyén most egy másik állna. Ám a szétválással Limburg tartomány is kettéhasadt, s holland része szűken ékelődik Belgium és Németország közé. Fővárosa, Maastricht ennek következtében annyira vonzza – legalábbis januárig - a füvezni vágyó külföldi fiatalokat, hogy a rossz úttartással Németországba visszatérő autók a rajna-pfalzi rendőrök rémálmává váltak.

A limburgi döntéshez egyébként az a januárban életbe lépett holland törvény ad alapot, miszerint mindenki köteles magánál tartani valamely, a személyazonosságát igazoló dokumentumot. Aligha várható persze, hogy Amszterdam, a királyság legliberálisabb városa is a maastrichtihoz hasonló lépésre szánja el magát, komoly idegenforgalmi bevételtől fosztva meg magát ezzel.

A Der Standard egyébként holland illetékesekre hivatkozva azt írja: a marihuána összetétele és egyes személyiségzavarok közötti összefüggés miatt Hágában tervezik ezen bódító szer átminősítését kemény droggá. Vagyis csak terápiás célra lehetne igénybe venni, az ország 750 coffee shopjában nem. Mindez csak újabb adalék ahhoz: a liberális drogpolitikával sincsen minden rendben. Egy nemrég közreadott hágai számvevőszéki jelentés következetlenséggel vádolta a holland kormányt, egyben azt ajánlva a kabinetnek: a jövőben olyan törvények elfogadását kezdeményezze, amelyeket be is tud tartatni. Miközben ugyanis a coffee shopoknak engedélyezik, hogy könnyű drogokat árusítsanak, ezek beszerzését már nem teszik lehetővé. A Hollandiában csak durván becsült, mintegy öt-húszezer kenderültetvény törvénytelenül tehát működik, s körülöttük a szervezett bűnözés is megtelepszik – mutatnak rá a számvevők.

Az osztrák lap felhívja a figyelmet: Ausztria számára a hollandiai gyakorlat alakulása azért is fontos, mert januártól az EU elnökeként Bécs vezető szerephez jut az európai kábítószerpolitikában. Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke – és illetékes biztosa – nemrég, a kábítószerek elleni küzdelem világnapján utalt arra, hogy a tagállamok önmagukban képtelenek megbirkózni a drogkérdéssel, miközben „történelmi szintet ért el a kábítószerfogyasztás, különösen a fiataloknál”.

Az Európai Kábítószerügyi és Addiktológiai Megfigyelőközpont tavalyi jelentése szerint a 15 és 34 év közötti fiatalok egy-tíz százaléka már kipróbálta a kokaint, s körülbelül a felük a mai napig rendszeres fogyasztó. Egyre több tizenéves szív marihuánát: a kannabisz a leginkább elterjedt kábítószer Európában, minden öt felnőttből egy tesztelte. Növekszik az Ecstasy-fogyasztás: a kannabisz után ez a második „legnépszerűbb” drog Európában, különösen az éjszakai életben. A fellépés szükségességét maguk az európaiak is érzik: az Eurobarometer felmérése szerint 71 százalékuk gondolja úgy, hogy az EU vegye kézbe a drogprobléma kezelését.

(Brüsszeli tudósítónktól)