A balkon népe
Amikor jó húsz évvel ezelőtt ideköltözünk, már próbálkoztak vele az emberek. A szűk lakás alapterületét megnövelendő: beépítették a balkonokat. Az a kétszer két és fél méter sem volt akármi, oda is be lehetett szállásolni a váratlanul jött vidéki rokont, egy kis laticel a betonpadlóra, és kész. De jó kis hely volt az a gyereknek, csak hát télen a fűtéssel, nyáron meg a hűtéssel volt gond.
Nem is beszélve a régi szép idők "városképészeti" szakértőinek tiltakozásáról. Mintha az óbudai szalagházak önmagukban nem rombolták volna a látványt. A lakók azonban ügyet sem vetettek az esztétikumra. Annál sokkal szívósabbak és kreatívabbak voltak, semmint hogy hagyták volna magukat megregulázni ilyen-olyan hatóságok által. Ez volt az ő civil ellenállásuk. Az én balkonom, az én váram.
Mi több, külön iparág virágzott fel: míg korábban falfúrók, később a balkonbeépítő kisiparosok ideje jött el. Vállaltak alumínium- és faburkolatú beépített balkont, szalagfüggönnyel és anélkül.
Külön probléma volt, ha valaki nem elégedett meg a kezdetben még gyárilag fakó vörösre festett fallal, ezt később lemeszelték, majd égszínkékre mázolták, hadd legyen egy kicsit levegősebb az a balkon. Ezután jött csak a neheze: ha valakinek nem tetszett a natúr fehér vagy kék fal, jött a lambériás, és méregdrágán ő bélelte ki a balkont. Nem biztos, hogy ez jót tett a rovarirtási akciók hatékonyságának, mert minden egyes burkolás után újabb és újabb szúfajták percegték szét az emberek nyugalmát. Mégiscsak jobbak voltak a balkonra ragasztott "tengerparti" poszterek, pálmafákkal.
És akkor még nem beszéltünk a padlóburkolatról. Mert egy laticelmatrac azért mégsem lehetett végleges megoldás a balkonon, lássuk be. Eleinte megtette egy kockás linóleum vagy PVC-darab, de ennek meg az volt a baja, hogy a szemét gyorsan összegyűlt alatta. Ekkor vették kezelésbe burkolók a már beépített balkonokat, és csempéket raktak le, másutt szalagparketta vette át a szigetelés szerepét.
Volt, ahol a balkonból nappali szoba lett, és ide telepítették például a hordozható Junoszty tévét, amelyet a belső szobából néztek. Van, aki kis akváriumot rakott a balkonra, hadd lássák a szomszédok: nekik még "ezük" is van.
Egy-két gond mindenképpen megoldatlan maradt. Merthogy a beépített balkon elvette a napfényt, télen meg, hiába szigeteltek alaposan, jött be a réseken a hideg, fújt be a hó. Aszályok idején viszont az alattomos por találta meg a nyílásokat.
Újabb korszak kezdetét jelentette, amikor légkondicionálót szereltek a balkon falára. A nappali félhomályban így hűvösebb lett ugyan, de világosabb nem.
A lakások új gazdái közül van, aki azzal kezdi, hogy lebontja a balkonra buherált egész kócerájt. Oda a lakótelepi dizájncenter. Kár érte.