Huszonhárom zöldszervezet nyílt levélben kér minden országgyűlési képviselőt, hogy utasítsák el a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításával kapcsolatos határozati javaslatot a Parlamentben - jelentette be az Energia Klub és a Védegylet sajtótájékoztatón.

A Paksi Atomerőmű egyes blokkjának az üzemideje műszak okokból 2012-ben lejár, majd sorra következnek utána a többi blokkok is. A jogszabályi rendelkezések szerint az Országos Atomenergia Hivatal jogosult dönteni arról, hogy tovább működjön-e az erőmű. Tehát az Országgyűlésnek semmilyen döntéshozói szerepe nincs. A kormány most mégis egy határozati javaslatot terjeszt a parlament elé, amelyet az Energia Klub és a Védegylet közös sajtótájékoztatóján ismertettek, az üzemidővel kapcsolatos szöveg így hangzik: „Az Országgyűlés tudomásul veszi a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról – mint az ország hosszú távú biztonságos villamosenergia-ellátásához szükséges megoldásról – szóló tájékoztatást.”

Boda Zsolt, a Védegylet szóvivője szerint a javaslattal két probléma van. Az egyik, hogy miután az Országgyűlés nem szólhat bele a döntésbe, ezzel a határozattal mégis legitimálja, ráadásul anélkül, hogy érdemi vitát folytathatna róla. A másik gond pedig Boda szerint az, hogy egy ilyen horderejű kérdésről csak akkor lehet dönteni, ha elkészült az ország energiapolitikai koncepciója. Az a huszonhárom zöldszervezet, amely ma a parlamenti képviselőkhöz fordult, úgy látja, hogy meg kell vizsgálni a lehetséges alternatívákat Pakssal szemben és erről szakértői vitát folytatni, mielőtt az ország úgy dönt, hogy 170 milliárd forintos beruházással további húsz évre Paksot működőképessé teszi.

Boda úgy vélekedett, hogy miután az erőműben történt üzemzavar következményeit máig nem sikerült elhárítani, Paks egyfajta legitimációs válságba került, amelyet egy ilyen Országgyűlési döntéssel próbál a kormány megoldani.

Perger András, az Energia Klub szakértője a tájékoztatón bemutatott egy műszaki rajzot a sérült fűtőelemekről és a belőlük kiszóródott sugárzó uránpasztillákról. Olyan veszélyes helyzet alakult ki, hogy máig nem mertek hozzányúlni – mondta. Ez az üzemzavar az erőmű biztonsági kultúrájának a csődjét jelzi – tette hozzá. Arra is emlékeztetett, hogy a zöldszervezetek jelenleg perben állnak az Országos Atomenergia Hivatallal, mert értékelésük szerint a Paksi Atomerőmű elégtelen módon tájékoztatja a nyilvánosságot a probléma kockázataival kapcsolatban.

Boda ehhez hozzátette, hogy az ország és a jövő nemzedékek sorsát alapvetően befolyásoló kérdésben társadalmi és szakértői vitában kell dönteni, amelyben a civil szervezetek is szeretnék kifejteni az álláspontjukat. Mindenekelőtt látni kell az ország hosszú távú energiapolitikai koncepcióját, amelynek Paks esetleg a része lesz.

A nyílt levelükben a huszonhárom zöldszervezet így fogalmaz: „Az atomenergia-ipar haszonélvezői céljaik érdekében minden lehetséges eszközzel manipulálják a döntéshozókat és a közvéleményt. Úgy érvelnek, hogy az atomenergiának nincs alternatívája, Paks nélkül a magyar energiaellátás összeomlana. Ez hazugság. Az atomenergia nagyon szennyező, drága, és egyáltalán nem biztonságos energiatermelő módszer, ráadásul van alternatívája. Sőt, az atomenergiának csak alternatívája van! A XXI. századi technológia és Magyarország természeti adottságai lehetővé teszik, hogy sokkal hatékonyabb felhasználás mellett, megújuló energiaforrásokkal, környezetbarát módon lássuk el az országot a szükséges mennyiségű és minőségű energiával.”

A környezetvédők nem bíznak abban, hogy az országgyűlési döntés ezt a vitát helyettesítheti. Ámon Ada, az Energia Klub vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy figyelemmel kísértek több már országgyűlési bizottsági vitát, ahol erről és egy nukleáris hulladéklerakó létesítéséről volt szó, de úgy látták, hogy a képviselők nem tudtak érdemi módon hozzászólni az ügyekhez. „Szinte semmilyen érdemi kérdést nem tettek fel a vitákban, pedig nagyon sokat tudnak kérdezni, ha olyan ügyekről van szó, mint például uszoda, szauna, szőlő…” – mondta Ámon.

Pedig sehol a világon még nem volt példa arra, hogy egy ilyen technológiájú nukleáris erőmű élettartamát húsz évvel meghosszabbították volna – figyelmeztették a képviselőket a zöldek a nekik írott nyílt levélben. A kérdés műszaki kockázatait jellemezve Perger András elmondta, hogy harmincéves konstrukcióról van szó. „Ez olyan, mintha egy harmincéves Zaporozsecet akarnánk felújítani – mondta. - Nem biztos, hogy megéri.”