Előző napi amerikai lapértesülés szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) a világ számos pontján, egyebek mellett több kelet-európai országban őriz és hallgat ki titkos fegyenctelepeken magas rangú elfogott al-Kaida-terroristákat. Az amerikai központú Human Rights Watch emberi jogi szervezet washingtoni igazgatója a csütörtöki Financial Times szerint azt mondta: a szervezet "nagy biztonsággal" megállapította, hogy "legalábbis Lengyelországban és Romániában" léteznek ilyen CIA-táborok.

Tom Malinowski a londoni üzleti napilapnak kijelentette, hogy erős bizonyítékok - egyebek mellett őrizeteseket szállító CIA-repülőgépek repülési naplói - utalnak arra, hogy Lengyelország és Románia szerepel az amerikai hírszerző szolgálat titkos őrizetesközpontjait üzemeltető országok között. A Financial Times kommentárja szerint, ha ez bebizonyosodik, az súlyos aggályokat kelthet az Európai Unión belül, és a közvélemény tiltakozásához vezethet Lengyelországban és Romániában.

A brit lap varsói tudósítójának ugyanakkor a lengyel védelmi minisztérium szóvivője, Leszek Laszczak azt mondta: terrortevékenységgel gyanúsított személyeket nem őriztek lengyel területen lévő katonai támaszpontokon, ilyen egyezmény sem az amerikai kormánnyal, sem más amerikai intézménnyel nincs. A CIA külföldi titkos táborhálózatának létéről egyébként nem most kerülnek először napvilágra értesülések. A londoni székhelyű Amnesty International emberi jogi szervezet már hónapok óta, több jelentésben visszatérően azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy az globális, titkos fogolytábor-hálózatot üzemeltet.

A világ legnagyobb emberi jogi szervezete például májusi éves világjelentésében azt írta: a kubai Guantánamo börtöntábor "csak a látható része a történetnek", gyűlnek ugyanis a bizonyítékok arra, hogy az Egyesült Államok Afganisztánban, Irakban "és máshol" olyan őrzőközpontok hálózatát működteti, ahol titokban, minden megfelelő joghatóságtól távol tart fogva embereket.

Gyurcsány: Magyarország nem kapott felkérést

Magyarország nem kapott felkérést titkos börtönök létesítésére az Amerikai Egyesült Államoktól, de hiába is kapott volna - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön egy kereskedelmi televízió hírműsorában. "Soha nem kaptam ilyen kérést az amerikaiaktól, ha kaptam volna egyébként, akkor pedig elutasítottam volna a legtermészetesebb módon. De még egyszer megismétlem: nem kapott Magyarország ilyen kérést az Amerikai Egyesült Államoktól" - válaszolta a miniszterelnök a TV2 Tények című műsorában a riporter kérdésére.

László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön az AP amerikai hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy hivatalos jelentés készül - a hatóságok széles körével folytatott konzultációkat követően, beleértve légi közlekedési illetékeseket is -, "s így lezárhatjuk az ügyet".

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, a nemzetbiztonsági kabinet elnöke újságíróknak csütörtökön szintén azt mondta, hogy a magyar kormány nem kapott olyan kérést, amely terroristák magyar börtönökben való elhelyezésére vonatkozik. "Határozottan szeretném aláhúzni, hogy a magyar kormány ilyen kérést nem kapott, Magyarország területén ilyen nem volt, és nem lesz" - közölte a politikus azokra a hírekre reagálva, amelyek szerint az Egyesült Államok közép-európai, közép-kelet-európai országok kormányait kérte meg arra, az al-Kaidához és egyéb terroristaszervezetekhez tartozó foglyokat helyezhessenek el az ottani börtönökben.

Az Európai Bizottság kivizsgálja az esetet

Az Európai Bizottság nem hivatalosan tudakozódni fog a kérdésről az EU-tagállamok kormányainál - mondta Friso Roscam Abbing bel- és igazságügyi szóvivő. Hozzátette, az uniónak nincs illetékessége a kérdésben, emberi jogi ügyekben kompetenciája csupán arra terjed ki, hogy ellenőrizze, átültették-e és betartják-e a tagországok a vonatkozó nemzetközi jogszabályokat. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valamelyik tagállamban megsértik a foglyok jogaival kapcsolatos genfi konvenciót, az Európa Tanács, illetve a brüsszeli bizottság is meg fogja tenni a szükséges lépéseket - hangsúlyozta a szóvivő, megismételve, hogy Brüsszelnek nincs szankcionálási joga még ilyen esetben sem az EU-tagországokkal szemben.

Varsó és Bukarest tovább cáfol

Lengyel politikusok és biztonsági szolgálatok egyaránt tagadták a Human Rights Watch igazgatójának állítását. Janusz Zemke volt védelmi miniszterhelyettes a Gazeta Wyborcza című lapnak úgy nyilatkozott: nem tud az állítólagos al-Kaida-foglyokról. Az említett értesüléseket az amerikai-lengyel biztonsági kapcsolatok akkori felelőse, jelenleg a lengyel biztonsági szolgálatok vezetőjeként dolgozó Zbigniew Siemiatkowski is határozottan visszautasította. "Az Egyesült Államok soha nem kérte Lengyelországtól, hogy terroristákat őrizzen területén" - fogalmazott.

Romániában Calin Tariceanu miniszterelnök cáfolta az értesülést. A kormányfő szerdán késő este a román sajtóklubban, még a The Washington Post állítására reagálva leszögezte, hogy "a CIA-nak nincsenek bázisai Romániában".

Lettországban Janis Reinikis, a belbiztonsági rendőrség vezetője közölte, hogy ilyen létesítmények "nincsenek és nem is létezhetnek" az országban. Az észtországi igazságügyi minisztérium csütörtökön kizárta ugyan, hogy külföldi terroristák raboskodnának észt börtönökben, de nem cáfolta egyértelműen az amerikai titkosszolgálat által működtetett "fekete telepek" létezésének lehetőségét Észtország területén. Kristi Künnapas sajtószóvivő kijelentette: személy szerint "meglehetősen biztos" abban, hogy Észtországban sincsenek ilyen jellegű titkos börtönök. Hozzáfűzte azonban: ha mégis volnának titkos fegyintézetek Észtországban, akkor nem az ő hatáskörébe tartozna, hogy arról nyilatkozzon. A volt szovjet köztársaságok közül Örményország és Grúzia szintén tagadta a titkos fegyintézetek létét.

A Vöröskereszt vizsgálatot követel

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) felszólította az Egyesült Államokat, hogy erősítse az értesüléseket a titkos kelet-európai börtönökről. "Felszólítottuk az amerikai hatóságokat, hogy tájékoztassa a bizottságot a szóban forgó személyek fogva tartásáról, és tegye lehetővé az ICRC képviselői számára az ismeretlen helyszíneken bebörtönzöttek felkeresését" - jelentette ki csütörtökön Genfben Antonella Notari, a Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője.

A Nemzetközi Vöröskereszt mindeddig kizárólagos jogokkal rendelkezett arra vonatkozóan, hogy felkeresse a guantánamói amerikai katonai bázison és más helyütt fogva tartott olyan személyeket, akiket az Egyesült Államok terrorista bűncselekmények elkövetésével gyanúsít. A szervezet ugyanakkor több ízben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az amerikai hatóságok eltitkolják számos bebörtönzött fogva tartásának helyét.

(forrás: MTI)