A világ legbővizűbb folyójaként ismert Amazonas környéke egyes részeken szinte kiszáradt. Több millió elpusztult hal rohad a napon. A BBC jelentése szerint az Amazonas és a Tapajós folyók találkozásánál a szokásosnál 15 méterrel alacsonyabb a vízállás. Halak milliói kerültek szárazra. A dél-amerikai szárazságokat rendszerint az El Ninóval magyarázzák. Egyes kutatók szerint az idén az Atlanti-óceán felmelegedése nemcsak a szokásosnál is erősebben pusztító hurrikánok keletkezéséhez vezetett, hanem a dél-amerikai esőerdőket veszélyeztető szárazságot is ez a szokatlanul erős felmelegedés okozta. A következmény: Amazonas szövetségi állam az utóbbi negyven év leghosszabban tartó "aszályát" éli át.

Korábbi kutatások kimutatták - jelentette a National Geographic -, hogy a szárazság a fák növekedését negyedével foghatja vissza, ami közvetve ahhoz is hozzájárul, hogy az esőerdők kevesebb szén-dioxidot vesznek fel a levegőből. Ha ez megtörténik, akkor az Amazonas inkább "szénforrás" lesz - az arrafelé elképesztő méreteket öltő erdőégetés miatt -, nem pedig a globális felmelegedés elleni "védőpajzsként" a szén kivonásához járul hozzá. Ebben az esetben a globális felmelegedés tovább gyorsul, a szárazságok még pusztítóbbak lesznek, hiszen az üvegházhatásért főleg a légköri szén-dioxid tehető felelőssé.

A helyiek azt remélik, hogy a néhány héten belül várható téli esők nyomán visszaáll a megszokott vízmagasság.

Az Amazonas egyik kiszáradt mellékága Manaquiri közelében