A Vásárhelyi-terv folytatására kértek több pénzt a kormánytól. Nem is fordult volna meg a fejemben semmi, hiszen a kormány is ezt akarja, mi több, hajdanán épp hogy a tárca tudta nehezen megértetni sok helybélivel, miért is kell Tisza menti földjeinek helyén árvízvédelmi szükségtározónak épülnie. Hogy ha jön az ár, a vizet a végtelenségig már nem emelhető gátak helyett a folyó menti tározók láncolata fogja majd fel.

Van persze nehézkesség a megvalósításban, hisz miben nincs nálunk, ami a köz mindig szűkös pénzéből épül. Most is van programcsúszás, forráscsökkentés, ami persze igazolhatja a tiltakozást. Lelki szemeim előtt azonban ott kezdett gyűlni valami a tüntető településirányítók füle mögött, amikor véletlenül épp a most ellenzékben lévő, hajdani környezetvédelmi miniszter pattant eléjük egyetértően átvenni levelüket. A protestálók szájából amúgy is túl sűrűn hangzott el a politikától független szakmaiság, így elkezdtem gyanakodni. Mostanság túl sok zöldügyben lezajlott tiltakozást megkapirgálva sejlik fel mögöttes pártérdek, s egyre több, nevében ártatlan szakmaiságot feltételező szervezetről deríthető ki valamiféle pártkötődés. Lehet, hogy ez esetben nem ez a helyzet, és a MIÉP-es pácini polgármester is pusztán szigorú szakmai elkötelezettségből képviseli minden Tisza mentén élő érdekeit. Lehet, hogy a tiltakozók csak a munkák felgyorsítását kívánják, s ahogy az éhségsztrájkoló faluvezető jól hangzóan állítja: "az érintett településeken nincsenek bal- vagy jobboldali házak". Lehet...