Az amerikai hírszerzés több mint száz, terrorizmussal gyanúsított személyt tart fogva titkos helyeken. A Washington Post tegnapi száma szerint a műveletben összesen nyolc ország érintett - köztük több kelet-európai állam. A CIA még a fogva tartás tényét sem hajlandó megerősíteni, mivel nem kíván módot adni semmilyen jogi lépésre. A vádemelés nélküli, teljes elszigeteltségben való, határidő nélküli fogva tartást, illetve a kínvallatást tiltó nemzetközi konvenció felrúgása nemcsak az amerikai törvényeket sérti, hanem a fogadó országokét is.

A titkos börtönöket a George W. Bush elnök által hat nappal a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után aláírt bizalmas elnöki felhatalmazás alapján létesítették. A dokumentum a CIA-ra bízza a támadás szervezésében részt vevő személyek felkutatását, elfogását vagy megölését. Nem világos, hogy a börtönökről van-e külön elnöki utasítás, de jogi szakértők szerint nincs is rá szükség. A fogva tartás helyéről és körülményeiről alig néhány ember tud, a Fehér Ház még a törvényhozásban is csak a hírszerzési bizottságok vezetőinek - általánosságokra korlátozott - tájékoztatását engedélyezte.

A fogadó országok elnökén kívül alig néhány titkosszolgálati vezető tud arról, hogy a CIA az adott állam területén dugdossa a terrorizmussal gyanúsított személyeket. A Washington Post azt írta, hogy amerikai hivatalos személyek kérésére nem közli az érintett országok listáját. Csupán annyi biztos, hogy a CIA Afganisztánban, Thaiföldön és a kubai Guantánamón lévő amerikai katonai támaszponton tartott fenn titkos létesítményeket. Thaiföldről tavaly kellett elhozni a foglyokat, mert kiszivárgott a létesítmény híre. A kubai támaszponton azt követően számolták fel a CIA fogdáját, hogy egyre több amerikai bíróság és civil szervezet kezdett érdeklődni a katonai börtöntábor iránt. (A CIA-foglyok létezése még ehhez képest is titkos volt.)

A lap által név nélkül megszólaltatott titkosszolgálati bennfentesek szerint a foglyokat két csoportra lehet osztani. Az első az al-Kaida mintegy harminc vezetője, akiktől a kihallgatók megpróbálnak értékelhető információt kicsikarni kapcsolataikról és a készülő terrortámadásokról. A második csoportot képező, hetvennél valószínűleg több személyről már tudják, hogy nem játszottak fontos szerepet a terrorszervezetben, és tőlük nem lehet érdemi információra számítani. A vallatási módszerekről keveset tudni azon kívül, hogy a CIA belső utasítása szinte mindent megenged, ami nem jár maradandó szervi sérüléssel vagy halállal. A Washington Post szerint előfordul, hogy a gyanúsított fejét addig tartják víz alatt, amíg nem tudatosul benne a küszöbönálló fulladásos halál.

A washingtoni lap értesülése alighanem összefüggésben áll azzal a belső vitával, amelyről tegnap a New York Times számolt be. A harc a Pentagon és a Külügyminisztérium egyes vezetői, illetve Dick Cheney alelnök között a kínvallatás miatt folyik. A jelenlegi gyakorlatot ellenzők szerint a kínvallatás akadályozza az amerikai imázs javítását, és nem vezet értékelhető eredményekhez. A módszer hívei szerint azonban a nemzetközi szabályok betartása megkötné a CIA kezét, és ettől sem javulna az amerikai imázs.

Katonák foglyot kísérnek a cellájába kihallgatás után