"Mintegy negyven nagykövet vagy diplomáciai képviseletvezető megbízatása szűnik meg az év végéig és utódaik kinevezésével munkájukat a külügyminisztériumban folytatják tovább" - jelentette be szerdán Manusehr Mottaki külügyminiszter, akit az Isna teheráni diákhírügynökség idézett. Mottaki nem adott bővebb magyarázatot a külképviselet-vezetők visszahívására, mindössze annyit közölt, hogy az érintett diplomatáknak lejár a küldetése vagy nyugdíjazásukat kérték.

A The Times előzőleg "legalább húsz nagykövet" hazahívásáról számolt be teheráni nyugati diplomáciai forrásokra hivatkozva. A brit napilap úgy értesült, hogy Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és az ENSZ-képviseleteken lesz nagykövetcsere, de Ázsiából és az arab térségből is visszaparancsolnak misszióvezetőket. A leváltásra ítéltek közül sokan Hasemi Rafszandzsani volt elnök híveinek számítanak, és a Mahmúd Ahmedinezsád ultrakonzervatív elnök által kinevezett új kormány szerint túlságosan liberálisak.

Az iráni média úgy tudja, hogy a londoni nagykövet maga mondott le, míg a párizsi és a berlini nagykövetnek - akit Németországban kimondottan nyitottnak és a párbeszédre késznek tartanak - egyszerűen lejár a megbízatása. A diplomáciai testület átalakítása nem áll meg a külképviseleteken, a teheráni sajtó szerint a külügyminisztériumban is várhatók személyi változások. Iráni hírügynökségi beszámolók szerint a személycseréknek nincs politikai háttere, Teheránban dolgozó külföldi diplomaták ezzel szemben azt állítják, hogy a változások az új köztársasági elnök keményvonalas politikájával függnek össze. Egyelőre nem világos, hogy a diplomaták Ahmadinezsád irányvonala elleni tiltakozásul hagyják el posztjaikat vagy az elnök intézkedett leváltásukról.

A diplomáciai testület átalakítása különösen kényes, az iráni atomprogram keltette feszült időszakban következett be, amit csak tetézett az ultrakonzervatív elnök egy hete tett és óriási nemzetközi felháborodást kiváltó kijelentése, miszerint "Izraelt le kell törölni a térképről".

Ahmadinezsád szavai kedvező visszhangra találtak ugyanakkor a szerdai, központilag szervezett iráni tüntetéseken, amelyeken az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének 25 évvel ezelőtti elfoglalására emlékeztek meg. Irániak ezrei, elsősorban egyetemisták és iskolások, sereglettek össze az egykori amerikai nagykövetség épülete előtt, ahol a szokásos forgatókönyv szerint amerikai és izraeli zászlókat égettek, a "Halál Amerikára" és "Halál Izraelre" jelszavakat kiabálták, füttykoncerttel fogadták és papírgalacsinokkal dobálták meg George W. Bush amerikai elnök, Tony Blair brit kormányfő és Ariel Saron izraeli miniszterelnök képmásait. A hagyományos jelszavak mellett az új fenyegetésekre utaló jelmondatokat is skandáltak, úgy mint "A békés atomtechnológia törvényes jogunk", "Nem ijedünk meg a Biztonsági Tanácstól", valamint "Amerika Irán és az egész világ első számú ellensége".

Ahmadinezsád elnök szerdán kisebb meglepetést okozott azzal, hogy egy szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező személyt javasolt az ország fő bevételi forrását jelentő ágazat, az olajipart irányító minisztérium élére. A jelölt, a 46 éves Szádek Mahszuli tábornok a Forradalmi Gárdák egyik parancsnoka. Az olajipari miniszter mellett Ahmadinezsád a parlament elnökének írott levelében három további tárca élére nevezte meg jelöltjeit: Parvíz Kazemit ajánlotta szociális biztonsági miniszternek, Mahmúd Fárszhidit oktatási miniszternek és Mohammed Nazemit együttműködési miniszternek. A törvényhozásnak egy héten belül kell döntenie az új jelöltekről, akiknek elődeit augusztusban szakmai tapasztalatuk hiánya miatt utasította el.

(MTI)