Theo Van Goghot egy hollandiai születésű, de marokkói származású, szélsőséges gondolkodású férfi ölte meg, több késszúrással, az iszlám nevében üzenetet hagyva holttestén. Gyilkosát, Mohammed Bujerit elfogták, és mivel - újabb gyilkosságokkal is fenyegető - beismerő vallomást tett, időközben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Balkenende miniszterelnök azonban a megemlékezésen hangoztatta, hogy bár a jog e tekintetben győzött, ez még nem minden, a jog mellett egymással szembeni türelemre és egységre is szükség van ahhoz, hogy különböző kultúrák és csoportok békésen egymás mellett tudjanak élni. Azt is leszögezte, hogy az erőszak nem vezet sehová.

A festő Van Gogh-hoz távoli rokoni szálakkal kötődött rendezőt - jó környéken található - lakóhelyének közelében öltek meg, 2004. november 2-án reggel. Az egyéves évfordulón több százan gyűltek össze a tett helyszínen, hogy leróják kegyeletüket a rendező emléke előtt, és kifejezzék tiltakozásukat az erőszak módszere ellen. Jelen voltak a bevándorlásellenes nézetekkel politikai diadalokat arató, majd egy állatvédő által meggyilkolt Pim Fortuyn populista pártvezér hívei is, akik bekiabálásokkal többször megzavarták a beszédeket.

Van Gogh az élet számos visszásságát leleplezni igyekezett, sokszor provokatív módszerekkel. A muzulmánok éles bírálatát tavaly nyáron azzal váltotta ki, hogy filmet készített, amelyben fizikailag és szexuálisan bántalmazott muszlim nők sorsát mutatta be.

Meggyilkolását incidensek egész sora követte tavaly ősszel hollandiai iszlám és keresztény létesítmények ellen: több mecsetben és iszlám iskolában tüzeket gyújtottak, válaszul pedig keresztény épületeket támadtak meg, de áldozatot a fekete széria nem követelt.

A gyilkosság nyomán alaposan megváltozott a külvilág képe az addig toleráns, extraliberális és békés országként ismert Hollandiáról. Az országon belül élénk vita indult meg a rasszizmus és a békés együttélés témaköréről, miközben muzulmánok gyakorta arra panaszkodtak, hogy hátrányosan megkülönböztetik vagy inzultálják őket, keresztények pedig sokszor biztonságérzetük romlását emlegetik.

Cohen amszterdami polgármester a megemlékezésen annak fontosságát hangoztatta, hogy az emberek szabadok maradhassanak hitükben és gondolkodásukban. Az évforduló kapcsán, egy televíziós vitában felszólalt Ayaan Hirsi Ali, egy szomáliai származású holland képviselő asszony is, akit szintén halálosan megfenyegettek: ő egyebek között arról beszélt, hogy folytatni kívánja azt a munkát, amelyet Van Gogh elkezdett az iszlám nők jogainak védelme érdekében.

(MTI)