Ezeknek a fegyintézeteknek a kiépítését négy éve nyolc országban kezdték meg. A fegyintézetek hálózata kiterjed Thaiföldre, Afganisztánra, a Kuba területébe ékelődött guantánamói amerikai haditengerészeti támaszpontra, és néhány kelet-európai demokratikus államra - írja a The Washington Post.

A lap szerint a globális titkos börtönhálózat a terrorizmus elleni CIA küzdelem egyik központi eleme. Működésének hatékonysága függ a külföldi titkosszolgálatok tevékenységétől is. A létesítmények létezését és elhelyezkedésüket a Fehér Ház, a CIA, az igazságügyi minisztérium dokumentumai "fekete telepek" elnevezéssel tartják nyilván. Ezek az anyagok csak egy szűk kör számára, így az elnök, az amerikai illetékesek, illetve a befogadó országok illetékes szervei élén állók számára hozzáférhetők - mutatott rá a The Washington Post.

A rabokat teljesen elzárták a külvilágtól, nem illetik meg őket a foglyokra vonatkozó jogok, és kizárólag csak a CIA ügynökei látogathatják, illetve beszélhetnek velük - írta a lap, amely megjegyezte: Washington azért üzemelteti ezt a titkos börtönhálózatot, mert az amerikai törvények értelmében az Egyesült Államok területén tilos ilyen körülmények között tartani az őrizeteseket.

A The Washington Post szerint azok a kelet-európai országok sem ismeretesek, amelyeket bevontak a programba. A lapnak nyilatkozók ezt azzal indokolták, hogy ezeknek az államoknak a felfedése visszavetné a terrorizmus elleni küzdelmet, a szóban forgó országokat pedig súlyos terroristaveszélynek tenné ki. A "fekete telepek" világméretű kiépítésének a gondolata a Washington és New York ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után fogant meg.

Magyarországot nem keresték meg

Magyarországot nem kereste meg az Egyesült Államok azzal, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben ejtett foglyokat kíván elhelyezni magyar börtönökben - közölte László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán. Az illetékes tárcák sem tudnak arról, hogy Budapesthez ilyen irányú kéréssel fordult volna Washington.

Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár a The Washington Post értesülésére reagálva azt közölte az MTI-vel: Magyarországot nem kereste meg az Egyesült Államok azzal, hogy Magyarországon al-Kaida-terroristák elhelyezése és kihallgatása céljából titkos fegyenctelepet létesítsenek. Úgy fogalmazott: "Önmagában egy ilyen ötletet is képtelenségnek tartok". Szerinte Magyarországon elképzelhetetlen, hogy ezt bárki komolyan felvethesse. Magyarország jogállam, egy ilyen intézmény befogadására alkalmatlan - jelentette ki.

Az államtitkár szerint annak a felvetése is abszurd, hogy Magyarország már meglévő fegyintézeteibe titokban foglyokat fogadjon be. Vagy magyar bíróság ítél el valakit, vagy egy nemzetközi bíróság által elítélt személy kerülhet magyar börtönbe, de mindenképpen a nyilvánosság előtt. Titokban ez képtelenség - mondta.

Frantisek Bublan cseh belügyminiszter szerdán úgy nyilatkozott: egy hónapja kaptak olyan amerikai kérést, hogy fogadjanak be foglyokat, akiket a terrorizmus elleni küzdelemben fogtak el és Guantánamóban őriznek, de ők ezt elutasították. "Én ezt a híradást nem ismerem, nem tudok erre reagálni, nem tudok erről" - mondta Lamperth Mónika belügyminiszter egy szerdai sajtótájékoztatón arra a The Washington Post cikkét idéző kérdésre, van-e információja arról, hogy akár Magyarország, akár más szomszédos ország börtönében al-Kaida-terroristákat őriznének.

Az Igazságügyi Minisztériumot nem keresték meg foglyok elhelyezésével kapcsolatban - közölte Petrétei József miniszter az MTI-vel Oravecz Éván, a tárca szóvivőjén keresztül. Szabó Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes szóvivője az MTI-nek elmondta: ő sem tud arról, hogy a tárcától ezt kérte volna az Egyesült Államok.

Mindenki cáfol

Oroszország, Bulgária, Csehország, Szlovákia, és Thaiföld is szinte azonnal cáfolta, hogy a területén ilyen titkos börtön lenne.

Moszkvában a sajtónak nyilatkozva e börtönök kapcsán a Szövetségi Biztonsági Szolgálat szóvivője azt hangoztatta: "Biztosak lehetnek benne, hogy nem Oroszországban van".

A bolgár külügyminisztérium szóvivője is leszögezte: "Nálunk egyáltalán nincs ilyen létesítmény, Bulgáriában nincsenek titokban fogva tartott külföldiek".

A thaiföldi kormány szóvivője "alaptalannak" minősítette "az állításokat, amelyek híján vannak a tényeknek".

Prágában elismerték, hogy kérést kaptak amerikai részről: fogadjanak be olyan foglyokat, akiket a terrorizmus elleni küzdelemben fogtak el, és Guantánamóban őriznek. Olyan foglyokról lett volna szó, akikről kiderült, hogy nem álltak kapcsolatban az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel. "Az amerikaiak azt kérték, hogy menedékjogi eljárás keretében fogadjunk be néhányat" - mondta a cseh belügyminiszter, hozzátéve, hogy olyan emberekről van szó, akik hazatérve veszélybe kerülnének. Szerinte állítólag egy kínai tartományból származnak.

A szlovák hírügynökség kérdésére válaszolva az értesülést cáfoló szlovák titkosszolgálati szóvivő, Vladimír Simko kijelentette: "nincs semmi ilyen információnk, és számunkra is újdonság a hír, korábban soha, most is csak nyilvános forrásokból értesültünk arról, hogy Szlovákiában holmi +titkos börtönök+ lennének".

Amerikai illetékesek nem voltak hajlandóak megjegyzést fűzni a lapjelentéshez. A Fehér Ház szóvivője, Scott McClellan kijelentette, hogy ő nem foglalkozik a hírszerzés folyamatban lévő ügyeivel. leszögezte ugyanakkor, hogy "az elnök legfontosabb felelőssége az amerikai nép védelme". A CIA szóvivője egyszerűen közölte, hogy "nincs kommentár".

(forrás: MTI)