Stratégiai nemzeti kaszinók
„Az eddigi legbizarrabb EU-csúcs” – írta a múlt heti Hampton Court-i találkozóról a Gazeta Wyborcza. Az európai lapok szinte kivétel nélkül hasonlóan értékelik az eseményt.
Nagy teret szentelnek a találkozó színhelyének, a legtöbb lap nem feledkezik meg a VIII. Henrik palotájában lakozó kísértetekről. Az összegyűlt államfők egy része azonban nem töltötte az éjszakát a palotában, nappal pedig csak a protekcionizmus kísértete járta be a folyosókat.
„Egyre erősebb a protekcionisták hangja Európában” – állapítja meg Stefan Theil a Newsweekben megjelent áttekintésében.
A francia miniszterelnök, Dominique de Villepin „gazdasági patriotizmusról” szónokol. Törvénytervezetet készít elő, hogy a tíz legfontosabb, stratégiai iparágat megóvja a külföldi kézre kerüléstől. A gyógyszergyárak és biotechnológiai cégek mellett a játékkaszinókat is nemzeti tulajdonban akarja tartani. Villepin kifogásolta, hogy az amerikai Pepsi részesedést szerzett a Danone-ban, „Franciaország ipari gyöngyszemében”.
Olaszországban a kormány megpróbálta megakadályozni, hogy az egyik bank holland tulajdonba kerüljön. Németországban vezető politikusok a kis cégek felvásárlását kifogásolják.
„A protekcionista törekvések jó esetben csak az európai gazdaságok további integrálódását akasztják meg – írja a Newsweek európai tudósítója. – Legrosszabb esetben azonban újra védőfalakat emelhetnek a tagországok közé. Nagyobb tét forog kockán, mint a francia stratégiai kaszinókban.”