Mintegy 100 millió forint befektetéssel 49 százalékos tulajdonrészt vásárolt magának a miskolci Stúdió 96 nyomdában az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) - tudtuk meg. Verbó Gyula, a nyomdacég vezetője kérdésünkre kifejtette: az összeget gépi beruházásra, elsősorban a könyvkötészet korszerűsítésére kívánják fordítani. A bank kis- és középvállalkozási programjára - a Commerzbank segítségével - tavaly jelentkeztek, a tárgyalások mostanra fejeződtek be. Az eddig kft.-ként működő észak-magyarországi társaság - amely hatéves nyomdai múltra tekint vissza - eddig néhány száz milliós árbevételt és több tízmilliós eredményt produkált. Az iparágról szóló jelentéseknek némileg ellentmondva Verbó Gyula úgy véli, a hazai nyomdapiac egyre bővül, így a fejlesztésekkel senkit nem akarnak kiszorítani: ők kis- és középvállalkozások gyorsan teljesíthető megbízásaira számítanak. Az MFB programja keretében az eddigi tulajdonosok - Verbó Gyula és két további magánszemély - részvényeiket megtartották, sőt 5 év múlva a bankot bizonyos hozammal növelt értéken ki is kell majd vásárolniuk.

Noha a fejlesztési bank a cégek tevékenységét illetően láthatólag mindenevő, nem ez az első nyomda, amelyet befogad: van részük a Print-X Rt.-ben és a Grafika Press Rt.-ben is.

Az MFB az év eleje óta mintegy fél tucat, a program 2003-as indulásától számítva valamivel kevesebb mint 20 kis- és középvállalkozásban szerzett hasonló módon részesedést - tudtuk meg Tzvetkov Juliántól, a bank tőkefinanszírozási ügyvezető igazgatójától. Ennek keretében kisebbségi részesedés fejében legfeljebb félmilliárd forintos fejlesztést vállalnak az arra megfelelőnek tartott vállalkozásokban. A tőkéstársaknak vagy más vevőknek a bankot 5-12 év múlva 10 százalék körüli éves hozammal növelt áron kell kivásárolniuk. Az érdeklődők több százas számához képest a kéttucatnyi ténylegesen is létrejött üzletet az ügyvezető nem tartja kevésnek: véleménye szerint a fejlesztési ágazatban ez normális mennyiségnek tekinthető.

Az utóbbi fél év befektetéseihez sorolható például az Organica Környezettechnológiák Rt. - a hírek szerint a befektetett összeg itt 380 millióra rúg -, vagy a Kenguru Kid és a Kenguru Gold Kft. párosa. Tzvetkov Julián az ezekre fordított összeget nem kívánta megjelölni, de leszögezte, bizonyosan félmilliárd forint alatti, jellemzően 100 millió körüli tőkekihelyezésekről van szó.

Hozzáfűzte: az MFB jelenleg közel 20 milliárd forintot tart nyilván társaságokba tett tőkeként. Ennek jó részét azonban nem kisvállalkozások, hanem néhány nagy teszi ki. Ezeket ugyanis egy másik, szintén 2003-ban indult, felső korlát nélküli program keretében helyezték ki, ilyen kérelmeket azonban már nem fogadnak be. Ide tartozik például a Ganz Transelektro Villamossági Rt., amely közel 5, a - napokban rt.-vé alakuló - Pólus Palace, amely 2,3, illetve a Debreceni Hús Rt., amely 1,8 milliárd forintot kapott.

Az elbukott hagyaték

Ha tíz üzletből csak egy üt be, az bőven behozza a többi veszteségét - az MFB tevékenységéhez hasonló befektetéseknél ez a fő szabály. A bank régebbi kihelyezéseit illetően azonban még ilyen arányban sem hallani piaci értelemben vett nyereségességről - a megtérülés elmaradásának nyakatekert magyarázatairól annál inkább. Az esetleges kudarc "eladhatóságát" könnyíti, hogy a mostanára zárásérett ügyleteket esetenként korábbi kormányok irányítása alá tartozó, már rég távozott vezetők hozták tető alá, így a sikertelenséget rájuk lehet fogni. Az egyik ilyen csavaros ügy a kecskeméti Euro Möbel Line Kft.-é, amelynek az előző kabinet alatti vezetés félmilliárd forintos hitelt folyósított. A bútorgyár mára felszámolás alatt áll, eszközeit árverezik. A cég korábbi vezetője, Borbély József a csőd okát részint az MFB által megígért, ám később mégsem folyósított pótlólagos hitelben, részint a felszámolóbiztosok tevékenységében látja. Az MFB szerint az új hitel megtagadása indokolt volt, és arra hívja fel a figyelmet, hogy Borbélyt a rendőrség a kft. pénzeinek elsikkasztásával vádolja. Bárhogy is, a bank a félmilliárd forint állami pénznek valószínűleg már bottal ütheti a nyomát. A győri Lamba Rt. ügye ugyanakkor már a mostaniaké. A tavaly megítélt, számításaink szerint 100 millió forint körüli összeg átutalását a bank az utolsó pillanatban megtagadta. Állításuk szerint a lépést a társaságról kapott bizonyos információk miatt kellett meghozni. A helyzetet bonyolítja, hogy a cégbíróság - a birtokunkban lévő papírok szerint - bejegyezte mint az MFB tőkeemelését, mint tulajdonszerzését. A társaság ezt követően kártyavárként omlott össze, így mára felszámolás alatt áll. A bank ebben igazolva látja saját döntését, ám a cégvezetésnek a Kisalföldben megjelent nyilatkozata szerint a társaság éppen az MFB lépése miatt dőlt be.

Új MFB-s társaságok*

* az utóbbi fél év befektetései ** a cégkivonat még nem tartalmazza az MFB-beszállást
Forrás: MFB, cégbíróság

Az MFB 20 milliárd forintnyi cégrészesedést birtokol jelenleg, az összeg nagyobb része néhány nagyobb vállalathoz kötõdik