Az ózdi és a Hajdú-Bihar megyei fiatalok megállapodásának története 2004-ig nyúlik vissza, amikor Debrecenben egy ifjúsági napon találkoztak egymással a település és a megye ifjai. Szóba került akkor a demokrácia szabályainak elsajátítása, a szabadidő hasznos eltöltése, az értékteremtés fontossága és legfőképpen az, hogy mit tehetnek ezért szervezett keretek között a fiatalok. A csaknem egy évtizedes múltra visszatekintő észak-borsodi civil Kamaszparlament tagjai ott tájékoztatást adtak céljaikról, tevékenységükről. A kapcsolat ezt követően is fennmaradt, s a napokban a Borsod megyei Sátán együttműködési szerződést írtak alá, amely szerint az ózdiak átadják tapasztalataikat a hasonló céllal megalakuló püspökladányi és berettyóújfalui diákszervezetnek, segítik az övékéhez hasonló Kamaszköztársaság megalakítását.

De hogyan jött létre az ózdi fiatalok Kamaszköztársasága? 1995-öt írtak, amikor az Ózd térségi kistelepülések polgármesterei létrehozták az Őrhegy Egyesületet, majd a civil szervezet keretein belül az ifjúság demokráciára nevelését tűzték zászlajukra. Az első sikeres programok lebonyolítása után 1996-ban alakult meg Ózd-Kazincbarcika térségében a Kamaszparlament, amely nemcsak nevében és felépítésében, de működésében is hasonlít a T. Házhoz. Tíz-tizennyolc éves iskolások részére olyan programokat szerveztek, ahol nemcsak megismerték, hanem felelősen gyakorolhatták a demokráciában biztosított jogokat és kötelességeket, képviselhették saját korosztályuk érdekeit. Létrehozták a köztársasági elnöki és miniszterelnöki intézményt, majd hét minisztériumot alakítottak. A Kamaszparlament munkáját pedagógusokból álló tanácsadó testület segíti, az ügyek koordinálása pedig az Őrhegy Egyesület irodájában zajlik. A programok szervezése és végrehajtása szigorúan önkéntes alapon történik.

A Borsod megyei Sátára szervezett mostani ifjúsági napon a Hajdú-Bihar megyei Püspökladány önkormányzati képviselője, Hegedűsné Varga Irén elmondta, hogy a fiatalok összefogásához szükséges szervezettségnek jó példáját fedezték fel az ózdi diákok kezdeményezésében. A püspökladányi gimnáziumban tizenhárom település közel 1400 gyereke tanul, akik közül sokan nem találnak maguknak értelmes, tartalmas elfoglaltságot. Ezeket a fiatalokat akarják megszólítani és társaságba hívni.

Az eseményen részt vett Mesterházy Attila, az ifjúsági tárca politikai államtitkára és két országgyűlési képviselő, a Borsod megyei Tóth István és a hajdú-bihari Csontos János is. Ez utóbbi korábban éppen képviselőtársától szerzett tudomást az ózdi Kamaszparlamentről, arról, hogy hátrányos helyzetű régióban is lehet jó ötletekkel előállni, és azokat sikerre vinni. Tóth István a sátai találkozón hangsúlyozta: fesztiválok, sport- és kulturális rendezvények, a hagyományos ünnepek közös megtartása mutatja, hogy az Őrhegy Egyesületnek sikerült a fiatalokat - most már a 10-25 év közötti korosztályt - megszólítani az észak-borsodi régióban. Ennek nyomán Püspökladányban és Berettyóújfaluban - ózdi segédlettel - hamarosan ugyancsak kikiáltják a Kamaszköztársaságot.

Az ózdi kamaszok külügyminisztériuma komoly propagandát folytatott az uniós csatlakozás mellett. Az iskolákban Európa-tantermeket hoztak létre, az európai országokról vetélkedőt szerveztek. A kormánytagok 1999-ben részt vettek Hawaiin
a Millenniumi Ifjúsági Világtalálkozón, majd San Franciscóban a Young
General Assembly (18 éven aluliak nemzetközi szervezete) alapokmányának kidolgozásában.

A jó ötletek átvételérõl, terjedésérõl szól az együttmûködési szerzõdés