Thaier Saleh vegyészmérnök, és "hobbiból" ő ma a magyar kultúra egyik meghatározó hírvivője az arab világban. Az elmúlt három évben négy kötet fordítása jelent meg arabul, köztük Kertész Imre Sorstalansága is. Ezért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést. Amikor találkoztunk egy századfordulón történt mezopotámiai lóbeszerzési expedícióról mesél lelkesen. Ekkor, 16 évesen került Magyarországra a libanoni Fadlallah el Hedad Mihály lószakértő, aki úti beszámolókat írt a Közel-Keletről, magyarul - Thaier ezt is lefordította. Az iraki származású Saleh most azon dolgozik, hogy a könyvet újra kiadják magyarul.

Ezt a könyvet egy útleírások sorozatot megjelentető libanoni kiadó adta ki, a témát Saleh ajánlotta. Így volt ez a magyar irodalmi antológiával is. - Lefordítottam a nekem tetsző verseket - Ady, Petőfi, Radnóti, Csokonai, József Attila - és összegyűlt egy kötetnyi. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét fontosnak éreztem lefordítani, mert így éreztünk mi is Szaddám Huszein alatt, rólunk, irakiakról is szól ez a vers. Olyan írásokat válogatok, melyek érdekesek lehetnek az arab olvasóknak, például Móricz Zsigmondtól - meséli Saleh, aki 1979 óta él Magyarországon. A fordítás, újságírás hobbi. Irakban is írt kulturális témákról egy ellenzéki lapban. - Csak távoli rokonaim élnek még Irakban, a családom Svédországban lakik, én meg itt a feleségemmel és a kisfiammal Budaörsön - mondja Saleh soha nem csorbuló mosollyal.

Kertész Imre a Jegyzőkönyv és az Angol lobogó című művei is Saleh kezdeményezésére jelentek meg. A Sorstalanságot viszont már a kiadó kérte. Ezeket a köteteket az Al-Mada jelentette meg - Szíriában nyomtatták őket, de az egész arab világban lehet kapni. A damaszkuszi székhelyű kiadónak egy iraki politikus a tulajdonosa. Arra, hogy az arab világban, hogyan fogadták a Sorstalanságot, miközben a holokauszt alapvető lendületet adott a cionizmusnak, Saleh óvatosan, de határozottan válaszol. - A holokauszt témát politikai tartalma miatt nem nézik jó szemmel. Van negatív vonzata: hogy ezt úgymond a cionizmus kihasználja. Ennek ellenére nem zárkóznak el tőle, foglalkoznak vele. Elvonatkoztatják azoktól, akik felhasználják a holokausztot. A Sorstalanság több pozitív hangú kritikában részesült. A könyv emberi részével azonosulnak - magyarázza Saleh.

Ezek a könyvek legalább kétezer példányban jelennek meg. - Ahhoz képest ez elenyésző, hogy 250 millióan beszélnek arabul. De az arrafelé általános nagy szegénységben nehéz könyvhöz jutni - meséli Saleh. Az emberek ezzel együtt kíváncsiak. - Az elit, a művelt emberek, nyitott szemmel járnak, keresik a helyüket a világban - magyarázza Saleh, aki az a népszerű Al-Hayat napilapnak rendszeresen ír. - Éppen ma jelent meg egy cikkem a Bartók-ünnepségsorozatról - mondja büszkén és folytatja: - A libanoni An Nahar napilapban pedig október elején írtam a József Attila centenárium alkalmából. Hamarosan megjelennek Esterházy Péterről és Eörsi Istvánról szóló írásaim is - teszi hozzá. Mert mint kiderül, az An Nahar kulturális rovatának vezető asszonya számon tartja a magyar írókat. Amint megtudta, hogy Eörsi István meghalt, megkérte Thaiert, írjon cikket az íróról. Amikor irodalmi sorozata részeként Thaier egy Esterházyról szóló anyagot küldött át, a rovatvezető hölgy e-mailben lelkendezett, mondván, ő nagyon szereti a magyar író műveit, minden franciául megjelent kötetét olvasta. Saleh mosolyogva közli: ez egy gyümölcsöző szakmai kapcsolat lesz.

Thaier Saleh