Óriási a tájékozatlanság a diákok, de még tanáraik körében is arról, milyen következményekkel jár a jövő évi felvételikre nézve az Alkotmánybíróság (AB) határozata - közölte Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszerveze-tének elnöke. Szerinte az Oktatási Minisztériumnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a középiskolásokat arról, hogy a taláros testület mostani döntése nem befolyásolja, szeptemberben megkezdődjék a bolognai rendszerű oktatás az egyetemeken és a főiskolákon. Az AB a múlt héten több ponton is az alaptörvénybe ütközőnek mondta ki az új felsőoktatási törvényt, amely így egyelőre nem léphet életbe.

- Az új típusú képzések ettől függetlenül jövőre elkezdődnek - állítja Kis Papp. Időközben ugyanis az Országgyűlés elfogadta a régi felsőoktatási törvény módosítását, ami lehetővé teszi az átállást. A 2006-ban felvételizőket már teljesen új helyzet fogadja: a hagyományos egyetemi és főiskolai szakok megszűnnek, helyettük csak úgynevezett bachelor képzésekre lehet jelentkezni, majd utána továbblépni a master, illetve a doktori fokozatra. Az alapszakok száma az eddigi több mint 450-ről 106-ra csökken.

Minderről a diákok nem sokat tudnak. A Felvételi Információs Szolgálat a tavasszal 501 középiskola 27 729 diákját kérdezte meg, ismerik-e a bolognai folyamatot. Kiderült: a diákok 56 százaléka még csak nem is hallott róla, 78 százaléka pedig nem ismeri a különbséget a bachelor és a masterképzések között.

Azóta persze sokat lehetett hallani a bolognai rendszerről, ám leginkább olyan összefüggésben, hogy kétséges, egyáltalán elkezdődhet-e jövőre. A jogszabályi hátteret megadó új felsőoktatási törvény ugyanis öt hónapig az alkotmánybírák asztalán hevert, így nem lehetett tudni, életbe léphet-e. Most kiderült: egyelőre nem. Időközben persze megszületett a képzések bevezetését mégis lehetővé tévő "kistörvény". A jogszabály-változtatások, illetve az ellenük irányuló alkotmánybírósági beadványok tovább nehezítik a felvételizők tájékozódását.

Kis Papp László szerint viszont a "kistörvény" alapján elkezdődhetnek jövőre az új típusú képzések. A szakszervezet ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a felvételi tájékoztató december közepén pontosan megjelenjen. A diákoknak így is csak két hónapjuk lesz arra, hogy átböngésszék a teljesen új képzési kínálatot: a jelentkezési lapokat ugyanis február 15-ig be kell adni. A felvételizők azzal sincsenek tisztában, hogyan is számítják majd ki a felvételi pontjaikat. Nyáron ugyanis csak a nyelvvizsga után járó pluszpontok maximumát illetően háromféle pontszám hangzott el. Magyar Bálint miniszter előbb azt jelentette be, hogy húszról tízre csökkentik jövőre a nyelvtudásért adható többletpontok számát. Egy hónappal később már 15 pontot ért volna a nyelvvizsga, nemrég viszont már újra a húsz pont mellett érvelt a miniszter. A kormány a múlt héten elfogadta a felvételiről szóló rendelet módosítását: ebben húsz nyelvvizsgatöbbletpont szerepel.

A minisztérium egyébként a nyáron még azt ígérte: szeptember elején minden végzős középiskoláshoz eljuttatnak egy kiadványt a bolognai folyamatról. A tájékoztatót végül - forrás hiányában - egyetlen diák sem kapta meg, a minisztérium honlapján (www.om.hu) azonban megtalálható. Arató Gergely, a tárca politikai államtitkára lapunknak azt mondta: a felvételi tájékoztató december 15-én megjelenik, abban a diákok minden szükséges információt megtalálnak.