Ma van a takarékosság világnapja: 1924 óta ünneplik október 31-ét a spórolás ünnepeként a világon, és 1964 óta Magyarországon - bár a megtakarítási szokások tekintetében csak az utóbbi években értük utol a világ fejlettebb részét. Magyar sajátosság, hogy a lakosság vagyonának jelentősebb része - mintegy kétharmada - az ingatlanokban testesül meg. Az OTP Bank - földhivatali forgalmi adatokra és hitelfedezeti értékelésekre alapozott - becslése szerint a lakossági ingatlanvagyon valamivel több mint 30 ezermilliárd forint, míg a többi - a hivatalos statisztikákban is szereplő - pénzügyi vagyon 17 542 milliárd forint volt az első fél év végén. Hasonló arányokra a fejlett országokban nincs példa, miként az is különleges, hogy a magyar állampolgárok 93 százaléka saját tulajdonú lakásában él - másutt a bérlés jóval elterjedtebb.

Abban azonban, hogy hol tartjuk a megtakarított pénzünket, már sokkal jobban hasonlítunk Európára. Tizenöt évvel ezelőtt a vagyon kétharmada gyorsan mozgósítható, könnyen hozzáférhető eszközökben volt félretéve (készpénzben, takarékbetétkönyvben vagy folyószámlán), és ezek nem is kecsegtettek nagy nyereséggel. Az ilyen készpénz típusú, likvid befektetések aránya mára 42 százalékra esett vissza, míg előretörtek a biztosítóknál (nyugdíjpénztárakban) félretett hosszú távú nyugdíj-megtakarítások és a befektetési jegyekben félretett összegek. A tőzsdei befektetések szerepe ugyanakkor még mindig elhanyagolható - a Magyarországon cégrészesedésként kimutatott összeg a kft.-kben, bt.-kben sokszor csak papíron meglévő, egyébként már bőven felélt vagyon, és nem a tőzsdei részvény, mint az unió régi tagállamainál. Ezt leszámítva azonban a magyar megtakarítások összetétele igencsak hasonlít az uniós átlaghoz - bár a befektetési jegyek aránya még mindig a fele az ottaninak, és van még elmaradás a biztosítás típusú felhalmozás arányában is. Lantos Csaba, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese éppen ezért véli úgy: a jövőben a hosszabb távú megtakarításoké lesz a fő szerep. Ezek előretörését segíti az infláció s a kamatok csökkenése is: a kiszámíthatóbb környezetben a hosszabb távra lekötött pénzek nagyobb hasznot ígérnek, és egyre többen lesznek hajlandóak tíz évre lekötni a pénzüket, akár egy nyugdíj-előtakarékossági biztosításban, akár egy hosszú futamidejű kötvényben vagy jelzáloglevélben.

A megtakarítási kedv maga az évek során alig változott: a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő összeget tesznek félre egy évben - átmeneti lassulást 2003-2004-ben csak a hitelezés felfutása hozott. A megtakarítási adatokra ugyanis ma nagyobb hatással van a hitelfelvételek alakulása, és ezt is leginkább a lakáshitelezés felfutása befolyásolja. A hitelfelvétel mértéke 2001-től emelkedik meredeken, s a csúcson - 2003 második felében - meghaladta a GDP 6 százalékát. Mivel ekkor a megtakarítások is e szint közelébe estek - a fogyasztásra több ment el -, a lakosság megtakarítóból nettó hitelfelvevővé vált. A lakáskölcsönzési rendszer szigorítása csak jó egy év késéssel hozta meg a kívánt hatást és csökkentette némileg a hitelfelvételi lázat: az idén már a GDP-nek alig 3 százalékát teszi ki a hitelfelvétel, míg ismét 8 százalékra ugrott fel a megtakarítások aránya.

Ennek persze a kormányzati szigorításokon túl lehet más magyarázata is - a keményebb feltételek ugyanis nem értek olyan sokat, hiszen olcsó, ám kockázatosabb devizahitelekkel váltotta ki a lakosság az állami támogatású kölcsönöket. Lantos Csaba szerint a hitelek iránti igény mérséklődését inkább az eladósodottsági mutatók befolyásolják: a rendelkezésre álló jövedelemnek ma már mintegy tíz százalékát teszi ki a lakosság törlesztési kötelezettsége (5,9 százalékát a kamat-, 4,4 százalékát a tőketörlesztés), és ez megfelel az uniós átlagnak. Igaz - teszi hozzá Lantos -, a terheket nagyban befolyásolja, hogy Magyarországon a viszonylag magas kamatszint csökkenése még teret adhat a kölcsönzésnek, hiszen van még mit hitelezni. A jelzáloghitelek csupán 14,4 százalékát teszik ki a GDP-nek, míg az európai átlag 42 százalék felett van - jóval kisebb magánkézben lévő ingatlanállomány mellett.

Holnaptól csökkenti a lakások építésére, megvásárlására igényelhető változó kamatozású forinthiteleinek kamatát az OTP Bank. A kiegészítő kamattámogatású, jelzáloglevél-alapú új lakásokra felvehető hitel kamata 5,25 százalékról 5 százalékra csökken, a használt lakásra felvehetőé pedig 6,85 százalékról 6,55 százalékra. A bank ezen kívül lakásért életjáradék programot is indít majd januártól a 65 éven felüliek számára. Ennek részleteit később hozzák nyilvánosságra.