"Putyin Oroszországában újjáélednek múltunk legrettenetesebb vonásai. A hatóságok olyan kurzust indítottak el, amely minden demokratikus jog felszámolására irányul. A Putyin-rendszer diktatúrává akarja változtatni Oroszországot. Nincs más választásunk, mint hogy ennek ellenálljunk" - mondta Kaszparov, az Egyesült Polgári Front elnöke vasárnap este az Oroszország Putyin nélkül mottójú gyűlésen, amely szoros rendőri felügyelet alatt, de incidens nélkül zajlott le a Ljubjanka téri emlékkőnél, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB, a szovjet KGB utóda) székháza előtt.

Transzparenseik tanúsága szerint a tüntetők a mai politikai foglyok közé sorolták Mihail Hodorkovszkij exolajmágnást, akit nyolc év szibériai börtönre ítéltek egy politikai töltetű perben, két olyan tudóst, akit államtitkok kiadásának vádjával sújtottak börtönnel, valamint a Nemzeti Bolsevik Párt negyven ifjú aktivistáját, akikre egy elnöki ügyfélszolgálati iroda békés elfoglalása miatt vár hosszú elzárás.

A mai politikai foglyok képmásai mellett a transzparenseken Putyin távozását, bírói felelősségre vonását, a csekisták (az első szovjet államvédelmi szerv) örökösei hatalmának megszüntetését sürgető feliratok voltak. Az egyet nem értők menetének elkeresztelt akciótól Kaszparov és a többi szervező országos tiltakozó hullám beindulását reméli mindazok összefogása érdekében, akik elégedetlenek Putyin rendszerével, a liberális demokratáktól a nemzeti-radikális baloldalig.

Vasárnap délelőtt ezernél több, főleg idős ember vitt virágot a Ljubjanka téri Szoloveckij-emlékkőhöz, megemlékezve a szovjet politikai megtorlások több millió áldozatáról. Oroszországban az 1991-es szovjet összeomlás óta tartják meg évről évre október 30-án a politikai megtorlások áldozatainak emléknapját. Emlékműként a Szoloveckij-szigetek egykori munkatáborából hozott hatalmas kőtömböt állították fel 15 esztendeje a Ljubjanka téren.

A politikai megtorlások az 1917-es bolsevik forradalom után kezdődtek, s a legvadabb tisztogatások az 1930-as évektől Joszif Sztálin szovjet diktátor 1953-as haláláig tartottak, bár kisebb mértékben ezután is folytatódtak. Három nemzedék vált a terror áldozatává, milliók előtt hajtunk fejet - mondta a délelőtti gyűlésen Grigorij Javlinszkij, a szociálliberális Jabloko párt elnöke.

Egy új dokumentumgyűjtemény szerint az 1920-50-es években 52 millió ítéletet hoztak politikai okokból, hatmillió embert száműztek ítélet nélkül kényszermunkára, és egymilliót lőttek agyon a kivégzőosztagok. Az 1930-as évek elejétől Sztálin haláláig 430 munkatábor-igazgatóságot (lágerhálózatot) hoztak létre a Szovjetunióban - olvasható A sztálini GULAG története című hétkötetes gyűjteményben.

Tekintettel arra, hogy a letartóztatottak száma egyes években meghaladta az elítéltekét, és a hozzátartozókat is különféle diszkrimináció érte, a politikai megtorlások áthatották az egész Szovjetuniót - jegyezte meg egy levéltári kutató az Alekszandr Szolzsenyicin Orosz Társadalmi Alapítványban tartott könyvismertetőn. Javlinszkij a maga részéről az emlékgyűlésen úgy vélte, hogy a mai Oroszországban folytatódnak a megtorlások, s az emberek nincsenek védve a jogérvényesítő szervek önkényétől.

(MTI)