Somogyi Ferenc külügyminiszter egyetért Péterfalvi Attila azon megállapításával, hogy a diplomáciai dokumentumok napi politikai célok érdekében történő nyilvánosságra hozatala aggályos.
A külügyminiszter tegnap a Klubrádióban azt mondta: "egyetértek Péterfalvi Attila véleményével". Az adatvédelmi biztos a Magyar Nemzet pénteki számában úgy fogalmaz, hogy súlyos aggályokat vetne fel, ha a közelmúltig államtitoknak minősülő diplomáciai táviratokat napi politikai csatározások érdekében nyilvánosságra hoznának.
Somogyi Ferenc csütörtökön oldotta fel Jeszenszky Géza volt washingtoni magyar nagykövet 2001-2002. évre vonatkozó összefoglaló jelentését, Eörsi Mátyásnak (SZDSZ), a parlament külügyi bizottsága alelnökének kérésére. Somogyi kiemelte: "egyelőre semmiféle problémát nem okozott a kétoldalú kapcsolatokban" az anyagok titkosságának feloldása, s az indítékokról tájékoztatta George H. Walker amerikai nagykövetet.
Arra a kérdésre, milyen szempontokat mérlegelt a külügyminiszter, amikor a jelentést nyilvánosságra hozta, Somogyi úgy válaszolt: a tárca "kényszerpályára került", hiszen a miniszterelnök amerikai látogatása után olyan "parttalan vita" kezdődött, amely megkérdőjelezte Gyurcsány Ferenc szavahihetőségét.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy szakmai ízlése ellen való az ilyen eljárás, ezért a közeljövőben nem is szándékozik visszaminősíteni anyagokat. Hozzátette: a Külügyminisztérium ezzel kiszállt a belpolitikai csatározásokból.
A miniszterelnök október eleji amerikai útjáról készített, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára által jóváhagyott úti beszámoló cáfolja "azt a hazugságsorozatot, amelynek az elmúlt három hétben a tanúi lehettünk" - mondta a Fidesz külügyi kabinetvezetője pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
- Tudomásunkra jutott, hogy a Külügyminisztérium elkészítette a Bush-Gyurcsány találkozóról, illetve a miniszterelnök amerikai útjáról az úti beszámolót, amely sem 2001. szeptember 11-ét, sem Orbán Viktor magatartását nem említi - jelentette ki Németh Zsolt. A fideszes politikus szerint a diplomáciai ámokfutás kategóriájába tartozik, hogy a külügyi tárca rejtjeltáviratokat hozott nyilvánosságra az amerikai út kapcsán.
Az Egyesült Államok nem foglal állást magyar belpolitikai kérdésekben - hangsúlyozta a budapesti amerikai nagykövetség szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményében pénteken. Minden olyan állítás, amely szerint az USA a Magyar Szocialista Pártot előnyben részesítené vagy a Fideszt ellenezné, vagy fordítva, egyszerűen alaptalan - közölte Cesar Beltran. Örömmel tekintünk munkánk elé azzal a kormánnyal, amelyet a magyar nép közös értékeink alapján megválaszt - olvasható a közleményben.
"Magyarország a sor végére került"
"Egyrészt a szeptember 11-i terrortámadásra adott magyar válaszok vegyes jellege, megtetőzve az aznapi Csurka-nyilatkozattal, másrészt a megelőző napi, egyfajta cserbenhagyásként vett Gripen-döntés az adott körülmények között összekapcsolódott, és Magyarország a korábbi modellszövetséges kiemelt pozíciójából hirtelen a sor végére került" - olvasható a Külügyminisztérium hivatalos honlapján közzétett Jeszenszky-jelentésben. A tárca Jeszenszky Géza 2002-ben készült, 2001-2002. évi jelentésének azt a részét hozta nyilvánosságra, amelyben az akkori washingtoni nagykövet a kétoldalú amerikai-magyar kapcsolatokat értékelte.
A dokumentum szerint az egyes országok által a szeptember 11-i terrortámadásra adott reakciók váltak a kétoldalú kapcsolatok elsőszámú mércéjévé. "Sajnálattal állapítható meg, hogy ebben az átrendeződésben, ebben az új feltételrendszerben Magyarország nem találta meg a helyét kellő gyorsasággal és hatékonysággal" - írta Jeszenszky.
Az anyag a szeptember 11-i eseményekre adott magyar válasz pozitív elemeként említi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elsőként nyilvánította azt a NATO 5. cikkelyébe tartozó támadásnak.
"Washington türelmetlenül fogadta a szeptember 11-i Csurka-nyilatkozattól történő kormányfői elhatárolódás elmaradását, és a szeptember 18-i kormányhatározatot is megkésettnek tartotta, noha elismerte annak tartalmasságát" - áll a szövegben. Jeszenszky Géza sorai szerint Magyarország a 2001 végére jelentősen lehűlt magyar-amerikai viszonyt "a velünk szemben felhalmozott kritika folyamatos lebontásával, apró lépésekkel" igyekezett javítani.
Emlékkönyv a budapesti amerikai nagykövetség elõtt, néhány nappal a 2001. szeptember 11-i merényletek után
