A berlini és bécsi filharmonikusok után a világ harmadik legjobb zenekarának tartott clevelandi ugyanis a bécsi Musikevereint felvette "rezidenciái" sorába, s így nemcsak egy-egy estét iktat be turnéin, hanem kétévente többnapos koncertezésre érkezik ide: az idén öt estére négy programmal. Az meg Budapest szerencséje, hogy eközben ma, egyetlen szabadnapjukon átugranak Magyarországra, és hangversenyt adnak a Művészetek Palotájában.

Gary Hanson, a zenekar főigazgatója Bécsben lapunknak nyilatkozva elmondta, mennyire kíváncsiak erre az új koncertteremre. Ez nem csak a szokásos érdeklődés egy fontos zenei város új létesítménye iránt - teszi hozzá. A Művészetek Palotájának akusztikáját tervező Russell Johnson most éppen a Cleveland Orchestrának dolgozik: Miamiban épülő termük akusztikai kiképzése a feladata. Persze ismerik munkáját, hiszen Luzernben, amely egy ideje ugyanolyan rezidenciájuk, mint Bécs, New York és Miami, szintén neki köszönhető a jó hangzás. De a budapesti terem később épült, s ezen a téren oly gyors a fejlődés, amit tehát ma ott tapasztalnak, az közelebb áll a Miamiban várható eredményhez.

Az 1918-ban alapított Cleveland Orchestrának vannak éppenséggel magyar hagyományai: történetében a nemzetközi nyitás korszakát Széll György zeneigazgatása jelentette 1946 és 1970 között. Mostani zenei igazgatója, a 45 éves osztrák születésű Franz Welser-Möst már negyedik éve tölti be a posztot, amit Christoph von Dohnányitól vett át. A kérdésre, vajon a zenei igazgató személyisége mennyiben határozza meg a zenekar működését, a főigazgató úgy fogalmaz, hogy sok az eltérés egy-egy korszak között, ám egyenként a különbségek nem jelentősek. Végül is a zenekar színvonala évtizedek óta kiegyensúlyozottan és elismerten magas, legfeljebb némiképp más úton jutnak el a teljesítményhez. Welser-Möst más korosztályt képvisel, mint elődje, stílusa oldottabb, s ez nemcsak a viselkedési normákra, hanem a zeneművek értelmezésére is vonatkozik. Von Dohnányi a szerkezetre, Welser-Möst a mű kommunikálására fektet nagyobb hangsúlyt.

Természetesen a zenei igazgató kapcsolatrendszere és érdeklődése befolyásolja a zenekar működését: Welser-Möst nemcsak Ausztriához, Svájchoz is kötődik, hiszen az idei ősztől a zürichi opera zenei igazgatója is, miután éveken át ennek az intézménynek vezető karmestere volt.

A Cleveland Orchestrát minden amerikai közül a legeurópaibbnak szokták nevezni. Hazai kötődésük ennek ellenére nem vonható kétségbe. Clevelandben vannak otthon, 1931 óta a Severance Hallban, s rendszeresen visszatérő vendégek New Yorkban, a Carnegie Hallban. Ezek a fellépések egy-egy hetesek voltak már akkor is, amikor még nem volt szó "rezidenciáról". Miami eddig is turnéik helyszíne volt, jövő évtől azonban az újonnan felépülő művészeti központtal kötött szerződés évente háromhetes ottani koncertezést irányoz elő. Januárban - teszi hozzá Hanson, amikor talán kisebb a hurrikánveszély.

A katasztrófák, mindenekelőtt azok gazdasági kihatásai bizony megviselik a tengerentúli kulturális életet. Szeptember 11. a fellendülés időszakát is romba döntötte, alaposan megcsappant a kultúra támogatásának hajlandósága. Márpedig e nélkül lehetetlen létezni: a Cleveland Orchestra közhasznú társaság, jegybevételből költségvetése kevesebb mint 25 százaléka származik. Ohio állam, illetve az USA évi 700 ezer dollár támogatást nyújt, ez a költségvetés két százaléka. A 70 tagú igazgatóság egyébként csupa olyan clevelandi tekintélyes személyiség, aki tisztában van felelősségével. Ők valamennyien szponzorok is, évi minimum 20 ezer dollárt adakoznak - de van olyan, aki ennek sokszorosát.

Kettős - amerikai és európai - elkötelezettségük programjukban is jelentkezik: első bécsi, majd budapesti hangversenyükön két Brahms-mű között az itt kevésbé ismert amerikai Charles Ives egy alkotása csendül fel.

Bécs, 2005. október

A zenekart minden amerikai közül a legeurópaibbnak szokták nevezni