Rosemary Hollis, a londoni Királyi Külügyi Intézet (RIIA) közel-keleti kutatási programjának igazgatója az MTI-nek pénteken azt mondta: az iráni elnök "buzdító kiáltást" hallatott a felhívással, és "politikai, vallási, ideológiai orientációjának adott kifejezést". Ahmadinezsád a néhai Khomeini ajatollah nyelvét beszéli, és sok iráni is úgy tartja, hogy az államfő "az iráni forradalom kezdeti, 1979-80-as időszakának retorikáját kelti újból életre" - mondta a RIIA vezető elemzője.

A szakértő szerint az elnök nem képviseli minden iráni véleményét, és kijelentése miatt az iráni kormányzat is "meglehetősen kényelmetlenül" érzi magát. Egyértelmű ugyanakkor, hogy az Izrael eltörlésére vonatkozó felhívás nem tekinthető részletesen kidolgozott, céljaiban meghatározott iráni politikának, amelyhez "meghatározott eszközöket rendeltek hozzá" - mondta a RIIA kutatási igazgatója.

Arra a kérdésre, hogy ezek alapján nem tekinti-e Ahmadinezsád szavait Izrael ellen irányuló közvetlen és valós fenyegetésnek, a londoni Királyi Külügyi Intézet elemzője azt mondta, hogy nem, szerinte jóval inkább "egyfajta világlátásról" van szó, és nem a hadsereggel összehangolt, konkrét hadműveleti felhívásról.

Hollis szerint Irán akkor is több évnyire van az atomfegyver birtoklásától, ha "feltételezzük, hogy végig tudja vinni a szükséges fejlesztéseket, és feltételezzük, hogy hazudik, amikor azt mondja, hogy nem akar nukleáris fegyvert". Hozzátette: "óriási meglepetés lenne", ha egyszer csak kiderülne, hogy Iránnak vannak ilyen fegyverei. A vita jelenleg arról folyik, hogy lehet-e bízni Teherán szavában, miszerint az ország nem akar atomfegyvert, vagy valamilyen megelőző akcióval kell elejét venni, hogy ilyen eszközhöz hozzájusson - mondta.

Arra a kérdésre, hogy Tony Blair brit miniszterelnök előző esti, komoly feltűnést keltő szavai közvetlen katonai fenyegetésnek tekinthetők-e, Rosemary Hollis azt mondta: Blair üzenetének lényege szerint az irániaknak nem szabad azt gondolniuk, hogy a katonai akció következményeitől való félelem kizárja a fegyveres beavatkozás lehetőségét.

A brit kormányfő az előző napi angliai EU-csúcs záró sajtóértekezletén azt mondta: hosszú ideje azt hallja, hogy "ugye semmit nem teszünk Irán ügyében", de ha a teheráni vezetés így folytatja, a kérdések úgy fognak hangzani, hogy "mikor csinálunk már valamit". Általános értelmezés szerint Blair ezzel katonai akciót helyezett kilátásba Irán ellen.

Az Irán elleni fegyveres fellépés tényleges esélyeit firtató kérdésre a RIIA kutatásvezetője pénteken azt mondta az MTI-nek: az ellenőrzés alól kicsúszó feszültség, a vádak és ellenvádak spirálja önmagát gyorsító folyamattá válhat, egészen odáig, hogy már senki nem képes lehűteni az indulatokat.

(MTI)