A jobboldal megfúrta Bush jelöltjét
Válságos napokat él át a Fehér Házban George W. Bush. Tegnap reggel visszalépett a Legfelső Bíróságba jelölt Harriet Miers. Az elnök régi barátja és személyes jogásza levélben köszönte meg a bizalmat, de úgy érezte, hogy a jelölése körül kialakuló vita kolonc az elnök nyakán. Az elnöki szóvivő arra hivatkozott, hogy egyes szenátorok túlságosan bizalmas iratokat kértek a Fehér Ház jogi tanácsadójának meghallgatása előtt. A szenátus jogi bizottsága azonnal közölte, hogy semmilyen bizalmas dokumentumhoz nem ragaszkodtak.
Miers jelölése a valóságban azért futott zátonyra, mert a hatalmon lévő Republikánus Pártnak a radikális keresztény egyházi szervezetekkel szövetséges szárnya nem tartotta eléggé megbízhatónak. Ez a réteg - amelynek kulcsszerepe volt Bush megválasztásában - az abortuszt és a homoszexuálisok házasságát egyértelműen ellenző, a halálbüntetést támogató jelöltet akar, és kész a liberálisok elleni harcra. A demokrata párti ellenzék, amely langyosan támogatta Bush jelöltjét, szintén nem bánja, hogy Miers visszalépett. A következő évi törvényhozási választások előtt ugyanis a stratégák szerint jól jönne egy kiadós konfrontáció a népszerűtlenné vált kormányzattal.
Az elnök e heti problémái nem értek véget a visszalépéssel: ma jár le a Valerie Plame CIA-ügynök nevének kiadása miatt indult vizsgálat határideje. Washingtonban különböző pletykák keringenek arról, ki ellen emel majd vádat Patrick Fitzgerald ügyész. A legközvetlenebb veszélyben Dick Cheney alelnök kabinetfőnöke, Lewis "Scooter" Libby van, aki bizonyítottan beszélt újságíróknak a fedésben dolgozó ügynökről.
Plame azért került szóba, mert férje, Joseph Wilson nagykövet nyílt vitába keveredett az adminisztrációval az iraki tömegpusztító fegyverek ügyében. Az asszony két évtizeden át éppen a tömegpusztító fegyverek terjedésével kapcsolatban gyűjtött információkat. Libbyn kívül nem érezheti magát biztonságban Bush kampányguruja és helyettes kabinetfőnöke, Karl Rove, sőt maga Cheney sem.
