Hosszú távra szóló, kormányzati ciklusokon átívelő társadalmi szerződés megalkotását kezdeményezi stratégiai kérdésekben az MSZOSZ. A versenyszférában szerveződő legnagyobb szakszervezeti szövetség tegnap elfogadta az ország állapotáról szóló helyzetjelentését, és megfogalmazta igényeit. Wittich Tamás, a konföderáció elnöke lapunknak megerősítette: olyan szerződésnek látják értelmét, amelytől egyetlen hatalmon lévő politikai párt, egyetlen kormány sem térhet el. Attól tartanak ugyanis, ha a stratégiai kérdésekben nem jön létre megállapodás, az gátolja az ország versenyképességének javulását. Az MSZOSZ szerint elkerülhetetlen az államháztartási, az egészségügyi, az adó-, a járulék- és a bérreform elindítása, a szakszervezetekkel történő egyeztetés alapján.

Mindazonáltal a kormánytól azt várják, hogy a tisztességes munkát tisztességes bérrel ellentételezze, s valamennyi döntésénél legyen prioritása annak, hogy több munkahely jöjjön létre. Fontos követelés a foglalkoztatás színvonalának emelése, az ugyanis semmit nem javult - állapítja meg a helyzetértékelés, amely szerint hazánk ma is az unió egyik legalacsonyabb, 57 százalékos foglalkoztatási szintjét tudhatja magáénak. (A munkanélküliek száma 54 ezer fővel volt több az idén a július-szeptemberi időszakban, mint az előző év azonos időszakában, a foglalkoztatottak száma viszont 57 ezer fővel volt magasabb a január-márciusi időszakhoz képest - közölte tegnap a KSH.) A munkaügyi ellenőrzések szigorítása ellenére továbbra sem csökken az aggasztóan magas arányú feketemunka. Wittich szerint nincs kormányzati válasz a hazánkban zajló "második foglalkoztatási szerkezetváltásra". Vagyis a korábban az alacsony bérekre, a magas szakképzettségre és az adókedvezményekre idetelepült tőke megkezdte a kivonulását. Napirenden vannak a gyárbezárások, a létszámleépítések, s a kívánatosnál lassabban jön a magasabb értéket előállító tőke. Az érdekvédők szerint a munkahelyek megőrzésének segítése és a foglalkoztatás bővítése a mindenkori kormányzat felelőssége. Fontos lenne például a hátrányos helyzetű csoportoknak központi programokkal elhelyezkedési lehetőségeket teremteni.

A munkavállalók körében tapasztalható rossz közérzet elsősorban abból ered, hogy tömegek érzik úgy: nincs biztonságban a kenyérkeresetük - állapítja meg az előterjesztés, amely szerint általánossá lett a munkahely elveszítésétől való félelem. A helyzetet kihasználva a munkáltatók egy része megszegi a foglalkoztatás szabályait, növelve ezzel a dolgozók kiszolgáltatottságát. A magyar bérszínvonal a reáljövedelmek dinamikus növekedése ellenére is az EU-beli "tizenötök" bérének csupán harmadát, a "huszonötökének" pedig csak mintegy 40 százalékát éri el. A hazai teljesítményektől elmaradnak a bérek, és jelentősek az ágazatok közötti bérkülönbségek is.

Az MSZOSZ azt elismeri, hogy a kormány száz lépés programjának foglalkoztatási fejezete kezdeményezések sorát tartalmazza, közülük több törvénymódosítás formájában szerepel a parlament előtt. Várhatóan még az idén változik a munka törvénykönyve: egyebek mellett garanciát teremtve arra, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kisebb összeget.