„Nincs különbség a politika és a póker között. Csak az nyerhet, aki végig jól játszik. Egy politikusnak jó pókerjátékosnak kell lennie” – nyilatkozta Horst Koch német pókerbajnok. – A berlini Tageszeitung a koalíciós tárgyalásokról kérdezte.

TAZ: Milyen játékos Frau Merkel?

Koch: Merkel jól játszott, és meg is nyert egy kis játszmát. De a nagy partit elveszítette. Nem lesz olyan hatalma, mint Schrödernek volt.

TAZ: Mennyire fontos a blöff?

Koch: Rövid távon nagyon. Schröder ügyes blöffel indított. De ez csak rövid távon lehet sikeres. Hosszú távon nem. Egyszer muszáj színt vallani. És ha nem jön be a blöff, az nagy leégés.

TAZ: És mi történik azzal, aki ezután is tovább játszik?

Koch: Mindent elveszít. Ha lebukom egy blöfföléssel, én megpróbálom menteni a maradék zsetonjaimat. Kiszállok, nehogy elveszítsem minden tekintélyemet.

TAZ: Milyen szerepe van a pókerarcnak?

Koch: Nagyon fontos. Schröder ebben egészen kitűnő. Mindenen nevet, és közben elnyeri a többiek zsetonjait.

TAZ: Nem Frau Merkelnek van jobb pókerarca?

Koch: Ő mindig csak következetes és őszinte. Nem tud semmin nevetni. Nem sokra ment a pókerarccal.

Koch még hosszan beszél az igazán jó játékosok ismérveiről. A nagyok megfontoltak, de a kellő pillanatban mindent feltesznek egy lapra. Merkel nem mert kockáztatni, ezért csak keveset nyert. Schröder folyamatosan blöffölt, ezért kiismerték.

Müntefering viszont kivárt, és a kellő pillanatban húzott váratlant, amivel sikerült nagyon jó pozícióba kerülnie. „Könnyen el tudom képzelni – mondta Koch –, hogy Müntefering mindvégig az igazán nagy játszmára, a következő választásokra készült; akár még kancellár is lehet belőle.”

Bár Koch nem mondja, de az interjúból kiderül, hogy egy nagy különbség azért mégiscsak van póker és a mai csúcspolitika között. A pókerben többször is lehet vesztesként távozni az asztaltól.