A jelentés ezen részének titkosságát a külügyminiszter 2005. október 26-i dátummal feloldotta. "Ezzel a Külügyminisztérium a magyar-amerikai kapcsolatok akkori helyzetével összefüggő vitát a maga részéről lezárta, újabb dokumentumokat nem ad közzé" - olvasható a honlapon.

"Egyrészt a szeptember 11-i terrortámadásra adott magyar válaszok vegyes jellege, megtetőzve az aznapi Csurka-nyilatkozattal, másrészt a megelőző napi, egyfajta cserbenhagyásként vett Gripen-döntés az adott körülmények között összekapcsolódott, s Magyarország a korábbi „modell-szövetséges” kiemelt pozíciójából hirtelen a sor végére került" - áll a közzétett Jeszenszky-jelentésben.

A tárca Jeszenszky Géza 2002-ben készült, 2001-2002. évi jelentésének azt a részét hozta nyilvánosságra, amelyben a volt washingtoni nagykövet a kétoldalú amerikai-magyar kapcsolatokat értékelte.

Az anyag rögzíti, hogy Magyarország amerikai megítélésére, a magyar-amerikai viszonyra akkoriban két dátum, esemény gyakorolt drámai hatást: az Egyesült Államokat ért szeptember 11-i  terrorcselekmények és a magyar pozíciókat kedvezőtlenül érintő  szeptember 10-i kormánydöntés volt a Gripen vadászgépek bérléséről. "Washington számára a döntés tartalmánál is fájóbb volt annak módja: a várakozásaikkal ellentétes döntésről elvárták volna az előzetes értesítést, konzultációt, de legalább annak utókezelését. Amerikai részről a szövetségesi kapcsolat egyik alapelvének tartják ugyanis, hogy nem okozunk egymásnak meglepetéseket" - olvasható az anyagban.

A dokumentum szerint az egyes országok által a szeptember 11-i terrortámadásra adott reakciók váltak a kétoldalú kapcsolatok elsőszámú mércéjévé. "Sajnálattal állapítható meg, hogy ebben az átrendeződésben, ebben az új feltételrendszerben Magyarország nem találta meg a helyét kellő gyorsasággal és hatékonysággal" - írta Jeszenszky Géza, utalva a szeptember 11-i terrortámadásra adott magyar válaszok "vegyes jellegére" és a Gripen-döntésre, amelyek az adott körülmények között összekapcsolódtak.

A jelentés szerint a két kérdés összeadódása kétségeket ébresztett a magyar kormány szövetségesi elkötelezettségét, és atlanti orientációját illetően. "Lélektanilag megváltozott a velünk kapcsolatos hozzáállás" - fogalmazott Jeszenszky Géza.

Az anyag a szeptember 11-i eseményekre adott magyar válasz pozitív elemeként említi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elsőként nyilvánította azt a NATO 5. cikkelyébe tartozó támadásnak. Kedvezően fogadták az Egyesült Államokban a magyar társadalom együttérzésének demonstrálását, ugyanakkor a magyar lakosság megnyugtatását, a Magyarországra leselkedő terrorista veszély kizárását amerikai részről már egyfajta elhatárolódásként vették.

"Washington türelmetlenül fogadta a szeptember 11-i Csurka-nyilatkozattól történő kormányfői elhatárolódás elmaradását, s a szeptember 18-i kormányhatározatot is megkésettnek tartotta, noha elismerte annak tartalmasságát" - áll a szövegben.

Néhány területen kedvezőtlen kiinduló pozíciónk is hátráltatta a megfelelő válaszadást, ilyen volt például a terrorizmus elleni kampányban igen fontos szerepet kapott két terület: a pénzmosás elleni küzdelem, valamint a katonai - konkrétan az afganisztáni - erőfeszítésekhez történő hozzájárulás.

Jeszenszky Géza sorai szerint Magyarország a 2001 végére jelentősen lehűlt magyar-amerikai viszonyt "a velünk szemben felhalmozott kritika folyamatos lebontásával, apró lépésekkel" igyekezett javítani.

Január végén sikerült tető alá hozni a kereskedelmi vámtarifa-megállapodást, s körülbelül egyidőben sikerült megállapodni egy jelképes, egy dolláros bérleti díjról a taszári bázis amerikai használatáért. Kedvezően fogadták az amerikaiak például a pénzmosás elleni küzdelemhez szükséges jogszabályváltoztatások terén tett magyar lépéseket, beindult a  budapesti ILEA-n a terror-elhárítási képzés, jó visszhangja volt az  afganisztáni újjáépítéshez fölajánlott magyar segélykeretnek.

A 2002 elejére ily módon tapasztalható javulás a bilaterális viszonyban azonban még nem érte el azt a szintet, hogy teljesen lezárhattuk volna a magunk mögött hagyott fél év negatív időszakát - fogalmazott a nagykövet, utalva arra, hogy az Egyesült Államokbeli Bostonba látogató Orbán Viktor miniszterelnök fehér házi fogadásának ügye, "annak magyarországi felnagyítása" Washington számára is kellemetlen volt, az ügy „rossz szájízt” hagyott mind a  két oldalon.

"Az új kormány megalakulásával jó alkalom kínálkozik egy új fejezet megnyitására kétoldalú kapcsolatainkban, s különösen a védelempolitikai területen táplálnak amerikai részről várakozásokat a tekintetben, hogy új lendületet kapjon a magyar véderőreform, s a NATO-beli katonai vállalások teljesítése" - zárul a jelentésrészlet.

(MTI)