A Fővárosi Főügyészség 2003 februárjában többek között azt kérte a bíróságtól, hogy oszlassa fel a szervezetet, mert az egyesület tagjai az egyesületi törvénybe, az alkotmányba és több nemzetközi jogi dokumentumba ütköző módon újfasiszta nézetekkel azonosulnak, azokat képviselik.

Első fokon, nem jogerősen tavaly december elsején azért oszlatta fel a Fővárosi Bíróság az egyesületet, mert az alkotmány alapján minden embert megillet az élethez, emberi méltósághoz való jog, az egyesület rendezvényein viszont tendencia, hogy nem történik meg a minden embert megillető jogok tiszteletben tartása, a rendezvényeken mások méltóságát sértő kijelentések hangzanak el. Az elsőfokú ítélet ellen az egyesület fellebbezett.

A per csütörtöki, másodfokú tárgyalásán az ítélet indoklásában Lizák Tibor tanácselnök kiemelte: az alperes egyesület és képviselői számos rendezvényen hungaristának, nemzetiszocialista irányultságúnak nevezték magukat és szervezetüket. A bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy az egyesület működése a tagokon keresztül nem felelt meg az egyesületekről szóló törvénynek.

A bíróság hivatkozott Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság akkori elnökének egy 1990-es alkotmánybírósági határozathoz fűzött különvéleményére, amelyben kiemeli: egy alapvető jog korlátozásának alkotmányosságához nem elég, ha egy másik alapvető jog korlátozása érdekében történik, az állam csak akkor nyúlhat az alapvető jog korlátozásához, ha másik jog védelme vagy érvényesítése semmilyen más módon nem érhető el.

Lizák Tibor elmondta, hogy amikor azt vizsgálták, arányos-e az egyesület feloszlatása, figyelemmel voltak arra, hogy az emberi méltóság minden alkotmányos alapjog eredője, valamint arra, hogy a párizsi békeszerződésben Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy feloszlat minden fasiszta jellegű politikai, katonai szervezetet. Tény, hogy az alperesi egyesület erőszakos cselekményeket nem követett el, ugyanakkor az általa kinyilvánított, az emberi méltóságot sértő véleménynyilvánítása "gyűlöletkeltésre alkalmas lehet, amely pedig adott esetben nem más, mint az erőszak érzelmi előkészítése, tehát az ilyen véleménynyilvánítás alkotmányos védelemben nem részesülhet" - jelentette ki.

"Az emberi méltósághoz való jog elsődlegessége folytán korlátja lehet a véleménynyilvánításnak és az egyesüléshez való jognak" - tette hozzá.

Mint mondta, az egyesülési jog mostani korlátozása nem jelenti azt, hogy a tagok nem hozhatnak létre másfajta egyesületet, ha az megfelel a törvényeknek.

Domokos Endre János, az egyesület ügyvivője az ítélethirdetés után újságíróknak kijelentette: felülvizsgálati kérelmet fognak benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz, és mint mondta: "gondolkodunk egy másik szervezet alapításán is".
(MTI)