Az viszont továbbra sem tudható, hogy hol jutott hozzá a madár a kórokozóhoz. Ugyanezt a vírust mutatták ki brit kutatók több más, szintén Horvátországban, a Grudnjak-halastavon talált hattyú tetemében.

A jelölt hattyú utoljára bizonyíthatóan szeptember 22-én fordult meg Magyarországon, akkor még szemmel láthatóan jól volt. Mint Szinai Pétertől, az MMTE szakértőjétől megtudtuk, a rendelkezésükre álló adatok szerint a betegség tipikus lappangási ideje 1-3 nap, de 21 napnál hosszabb lappangásról nincs információ. Ennek alapján kicsi a valószínűsége, hogy a madár Magyarországon fertőződött meg, és innen vitte át a kórokozót a szomszéd országba. A nagy testű, kiváló röpképességű hatytyúk számára a szomszédos országokba eljutni nem jelent nagy feladatot: a nálunk telelő madarak jellemzően Lengyelországból érkeznek (általában október végén), a nálunk költő példányok többsége pedig Horvátországba, a Dráva erőművi tavaira vonul a hideg elől. Ugyanakkor a Magyarországon gyűrűzött állatok bizonyíthatóan megfordulnak időnként a Duna-deltában is. Az egyesület munkatársai egyébként holnap megkezdik a vonuló madarak körében a rendszeres mintavételt, a kórokozó ugyanis az állatok ürülékéből is kimutatható.

A hattyúk mellett az utóbbi napokban a városban élő, de táplálkozóhelyeiken nemritkán a vonuló víziszárnyasokkal érintkező galambokra is ráterelődött a madárinfluenza-vírus terjesztésének gyanúja. A Szegeden kedden megtalált elhullott galambok ugyanakkor - az agrártárca tájékoztatása szerint - nem a fertőző betegségben, hanem vegyszerezett napraforgómag miatt pusztultak el. Az országos főállatorvos az eset kapcsán felhívta a lakosság figyelmét: ha valaki elpusztult madarat talál, értesítheti a legközelebbi állatorvost vagy az adott megyében működő állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomást. A tetemek megérintése nem veszélyes, utána az alapos kézmosás azonban ajánlatos.

A madárinfluenza a megfelelően elkészített, sütött-főzött baromfitermékek útján nem fertőz - hozta nyilvánosságra álláspontját az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA).

Az egészségügyi miniszter bejelentése szerint március végére kaphatja meg a nemzetközi forgalmazásra az engedélyt a H5N1-es vírus ellen hatékony, Magyarországon kifejlesztett oltóanyag, vészhelyzet esetén azonban az eljárást lerövidítik.