A VIII. Henrik egykori palotájába, a London melletti Hampton Court-ba összehívott találkozó ennek megfelelően kötetlen lesz, még közös zárónyilatkozatra sem lehet számítani. Tony Blair brit miniszterelnök világossá tette - és ebben a szellemben szólalt fel tegnap az Európai Parlament strasbourgi ülésén -, hogy a nyolcórás munkamegbeszélésen egyetlen témát kíván végigtárgyalni: a globalizáció kihívását, Európa jövőbeli gazdasági és szociális modelljét. Nyilván büszke házigazdaként: Nagy-Britanniában ma jóval nagyobb a gazdasági növekedés üteme, mint az euróövezetben, az állástalanok aránya pedig fele-harmada a huszonötökének.

Ugyanakkor az EU-vezetők pár óra alatt aligha találnak megoldást arra, miként lehet közös nevezőre hozni akárcsak a jelenleg legalább négy - angolszász, francia-német-belga, skandináv, mediterrán - nyugat-európai szociális-gazdasági modellt. - A globalizációval nem szembeszegülnünk kell, hanem az uralmunk alá hajtanunk - fogalmazott korábban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, és ezt aligha vitatja bárki is. A nagy kérdés az, hogyan?

A nettó haszonélvező új EU-tagállamok - köztük Magyarország - persze szívesebben vették volna, ha Blair már most nekifutna, hogy tető alá hozza a júniusban elmaradt megállapodást az EU 2007-2013-as keretköltségvetéséről. A Downing Street közölte: tisztában van az igényekkel, "de nem lehet a kocsit a lovak elé fogni, először azt kell tisztázni, hogyan vezessük Európát". A kelet-közép-európai országok ugyanakkor minden bizonnyal mégis szóba hozzák Londonban a büdzsét; erre az első alkalmat az a tegnapi vacsora adta (lapzártánk után), amelyet Blair a szocialista kormányfők - köztük Gyurcsány Ferenc - és pártvezetők számára adott.

A két téma persze szorosan összefügg. Ha Blairnek sikerül elfogadtatnia saját modelljét, akkor decemberben - amikorra a költségvetési egyezséget reméli - joggal érvelhet amellett, miért akarja korszerűsíteni a büdzsét, azaz milyen érvekkel lehet lefaragni a tetemes agrárkiadásokat, és növelni a versenyképességi tételeket, köztük a kutatás-fejlesztést.

Ha az előbbiben nem is, ez utóbbiban London partnerre talált Párizsban. Jacques Chirac államfő szorgalmazni fogja, hogy a duplájára emeljék a kutatási-innovációs kiadásokat, mégpedig az Európai Beruházási Bank bevonásával. Számítani lehet továbbá egy közös francia-spanyol javaslatra menekültügyben, Gerhard Schröder távozó német kancellárnak pedig a csúcs alkalmat ad arra, hogy elbúcsúzzon kollégáitól.

Ódon falak és sövénylabirintus

Az egyik legvarázslatosabb angol várkastély, Hampton Court nem először helyszíne diplomáciai csúcsértekezletnek. Közel fél évezreddel ezelőtt itt látta vendégül VIII. Henrik a francia királyt, de - a The Times szerint - olyan leplezetlenül vágott fel fényűző palotájával, hogy az itt kötött szerződések halálra voltak ítélve, a nemzetközi tanácskozásokon átok ült. Állítólag Chirac francia elnök mellett más állam- és kormányfők is elutasították, hogy az ódon falak között töltsék az éjszakát. A rövid EU-csúcs alatt így arra sem marad idejük, hogy bemerészkedjenek a park sövénylabirintusába, amelyet rossz nyelvek szívesen hasonlítanak a brüsszeli bürokráciához. (R. H. V.)

Elõkészületek a csúcs helyszínén. A királyi palotában ezúttal az európai szociális modell lesz a téma