Egyházak, nemzetiségek, önkormányzatok támadják a költségvetést
Az egyházak kiszámították, hogy még 1,9 milliárd forint kiegészítő támogatás jár nekik 2004-re az egyházi iskolák után, a kormány azonban csak 112 millió forintot akart kifizetni. A katolikus püspöki kar tiltakozására az oktatási tárca tudatta, hogy szó sincs az egyházak diszkriminációjáról, a kiegészítés összegének meghatározásakor automatizmusok érvényesülnek.
Aztán láss csodát! Kevéssel később a parlament úgy határozott, hogy a 112 milliót 912 millióra emeli. Ez még mindig távol esik az egyházak által várt 1,9 milliárdtól - a katolikusok, a reformátusok és az evangélikusok azonnal elfogadhatatlannak minősítették a döntést -, de az újabb számháború megerősíti a gyanút, hogy az állami támogatás esetleges módon alakul. Egyelőre tehát nem tudni, hogy a kormány miért csupán 112 millió forintot szeretett volna adni, ha egyszer 912 millió jár. Ha viszont 112 millió jár, akkor miért adott 912 milliót?
Nem kizárólag az egyházi iskolák támogatása bizonytalan, nehéz helyzetbe kerültek a nemzetiségi oktatással foglalkozó intézmények is. A kisebbségek is kifogásolják, hogy csak az utolsó pillanatokban szereznek tudomást a sorsukat érintő előterjesztésekről. Semmiféle egyeztetés nem volt, még tájékoztatást sem kaptunk - állítja Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. A kisebbségek a költségvetési törvény tervezetéből értesültek arról, hogy a kormány lényegesen csökkenteni akarja a nemzetiségi oktatás támogatását. Előfordult már, hogy csak kevéssel nőtt a nemzetiségi oktatási normatíva összege, de most először fenyeget az a veszély, hogy a pénz kevesebb lesz az előző évinél.
A német kisebbségi vezető szerint a kormány intézkedései több mint háromszáz iskolát sújtanak, minden olyan intézményt, ahol valamilyen formában nemzetiségi oktatás folyik. Ezekben az iskolákban több tízezer diák tanul. A törvényjavaslat értelmében különösen drasztikusan - húsz százalékkal - csökken például a kétnyelvű nemzetiségi oktatás kiegészítő támogatása. Ez csak egy tétel a sok közül. Mindent egybevetve százmilliókkal kevesebb állami támogatáshoz jut a nemzetiségi oktatás, más számítások szerint a megvonás összege akár a kétmilliárd forintot is elérheti. Ilyen körülmények között - hangsúlyozza Heinek Ottó - lehetetlenné válik a jelenlegi nemzetiségi oktatási rendszer fenntartása.
A napokban a parlament kisebbségi bizottsága tárgyalt a költségvetés tervezetéről, de az oktatási tárca jelen lévő képviselője nem szólt hozzá a vitához. A horvát, a német és a szlovák kisebbség vezetői ezért is döntöttek úgy, hogy nyílt levélben fordulnak az oktatási miniszterhez. Eddig annyit sikerült elérni, hogy a minisztériummal - jobb későn, mint soha - megkezdődnek az egyeztetések.
Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke kérdésünkre elmondta, hogy jogosnak tartja a nemzetiségek tiltakozását. A problémát korábban az általa vezetett hivatal is jelezte. Heizer Antal reméli, hogy a kisebbségek gondjai megnyugtatóan rendeződnek a költségvetési törvény vitája során. Ami az egyházi iskolákat illeti: Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár megígérte, hogy szívesen nyilatkozik, amint "bővebb információk birtokában lesz".
