Húsz pont marad a nyelvvizsga

Végre tisztázódott, hány pontot is lehet szerezni jövőre nyelvvizsgával: a kormány elfogadta a felvételiről szóló rendeletének módosítását. E szerint marad a 20 többletpont.

Húsz pont, tíz pont, 15 pont, 20 pont - a felsőoktatási intézményekbe készülő diákok, akár egy pingpongmeccsen, úgy kapkodhatták a fejüket, ha arról volt szó, hány többletpontot is ér majd a nyelvtudásuk 2006-ban. A 2005-ös érettségi felvételin összesen 20 pontot lehetett bezsebelni a nyelvvizsgákkal. A középfokú, C típusú nyelvvizsga hét, a felsőfokú, C típusú nyelvvizsga pedig tíz többletpontot ért. Ha valakinek volt két felsőfokúja, 20 többletpontot kapott, de ha három középfokút szerzett, ami elvileg 21 pontot ért volna, akkor is csak húszat kapott - ennyiben maximálták a nyelvtudásért járó többletpontok számát.

Ez azonban a felvételin túlzottan a nyelveket beszélő fiatalok javára billentette a mérleget. Könnyebben juthatott be valaki két felsőfokú nyelvvizsgával, de csak sima középszintű érettségivel az egyetemre (120+20 pont), mint az, akinek nem volt ugyan nyelvvizsgája, de kitűnőre teljesítette két tárgyból is az emelt szintű érettségit (120+14 pont). Márpedig a nyelvismeret nem érhet többet a szaktudásnál - érveltek akkor sokan.

Ezt látta be, legalábbis erre hivatkozott a nyáron Magyar Bálint oktatási miniszter is, amikor bejelentette: jövőre már csak legföljebb tíz többletpontot ér majd a nyelvvizsga. Bejelentése azonban komoly felháborodást váltott ki a szülőkből és a diákokból, akik - a felvételi szabályok ismeretében - rengeteg időt és pénzt áldoztak nyelvtudásuk fejlesztésére. A tárca illetékesei ezért - a felsőoktatási szakmai szervezetekkel egyeztetve - változtattak álláspontjukon. Úgy döntöttek: nem a felére, hanem csak a háromnegyedére csökkentik a nyelvvizsgával megszerezhető pluszpontok számát. Azt közölték: 2006-ban és 2007-ben továbbra is hét pontot ér a középfokú, tízet a felsőfokú nyelvvizsga, de együttesen is legföljebb tizenötöt kasszírozhat érte a felvételiző. 2008-tól viszont valóban tíz pontra csökkentik majd a nyelvtudásért adható többletpontok számát.

Pár héttel később ismét módosította álláspontját a miniszter. Ekkor már az ombudsmanokra hivatkozott, akik azon a véleményen voltak, hogy meg kell adni a kellő felkészülési lehetőséget a felvételizőknek. Vagyis, kellene adni egy kis türelmi időt, mielőtt életbe lép a változtatás. Hiszen a most végzős középiskolások az utóbbi két évben - elméletileg - már a felvételire készültek. Ezért tehát a miniszter újabb bejelentést tett: 2006-ban és 2007-ben marad a 20 pont, és majd csak 2008-tól csökkentik tíz pontra a nyelvvizsga értékét.

A bejelentések most végre jogszabályi formában is testet öltöttek: múlt héten a kormány elfogadta a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítását. Ebben pedig 20 többletpont szerepel. Jövőre és azután tehát hét pontot ér a középfokú, tízet a felsőfokú nyelvvizsga, akármennyi papírja is van azonban valakinek, akkor is legföljebb csak 20 többletpontot zsebelhet be a nyelvtudását igazoló dokumentumokkal. Két év múlva pedig valóban csak legföljebb tíz nyelvi többletpont szerezhető.

Megszűnik a 2005-ben legtöbbet bírált "pontösszesöprési" lehetőség is: csak azért az emelt szintű vizsgáért adható többletpont, amelyből kiszámolják a felvételi pontokat. Tehát nem lehet az új, emelt szintű érettségi pontjait összevonni a régi vizsga eredményeivel. Azokon a szakokon, ahol két érettségi vizsgatárgy alapján számítják ki a felvételi pontokat, egy-egy, legalább közepes emelt szintű érettségiért hét-hét többletpont jár, ahol viszont csak egy vizsgatárgyat írtak elő, annak emelt szintű érettségijéért 14 többletpontot adnak.

A felvételin a pluszpontokkal együtt így változatlanul maximum 144 pontot lehet elérni. Az alap 120-ból 60 a hozott pontokból állhat össze: ebből maximum tíz lehet az érettségi átlageredményének kétszerese, további legföljebb 50 pedig a középiskolai osztályzatokból alakul ki. A szerzett pont is maximum 60 lehet: ez a felvételiként előírt egy vagy két érettségi tárgyból adódik úgy, hogy egy vizsgán legföljebb 30 pontot lehet elérni (a 2006-ra szakcsoportonként előírt felvételi tárgyak listája megtalálható az Oktatási Minisztérium honlapján, a www.om.hu-n).

Az így megszerezhető 120 ponthoz járulhat még a nyelvvizsgáért vagy az emelt szintű érettségiért, illetve, új elemként a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának versenyein elért helyezésért (nagydíj öt pont, első díj három pont) összesen 24 többletpont.

A pluszpontok számát még tavaly maximálták: változatlanul hiába van valakinek egy felsőfokú és egy középfokú nyelvvizsgája (20 pont), meg két emelt szintű jeles érettségije (14 pont), akkor is csak 24 pontot kaphat az elméletileg 34 helyett.

Az emelt szintű érettségi egyébként továbbra sem felvételi követelmény: 2006-ban is csak az angol, a német, az olasz, a spanyol és a francia szakokat tömörítő úgynevezett bölcsész kettes szakcsoportban lesz kötelező. De annak, aki "slágerszakokra" - például jogász, orvosi, kommunikáció, pszichológia, gazdasági képzés - pályázik, a többletpontok reményében tanácsos megpróbálkoznia az emelt szinttel. Ezt maguk az egyetemek is javasolják most már, kötelezővé ugyanakkor csak 2007-től tehetik az emelt szintű érettségit.

A sikeres felvételihez legalább 78 pontot el kell majd érnie mindenkinek, legyen szó államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésről. Eddig 72 pont volt a küszöb, amelyet át kellett lépni. Ez azonban már kettes érettségivel is abszolválható, a minisztérium pedig nem szeretné, hogy elégséges teljesítményű diákok is bekerüljenek az egyetemekre és a főiskolákra, ezért emelte meg hat ponttal az alsó határt. A felsőfokú szakképzésre viszont továbbra is be lehet majd kerülni 72 ponttal.

Marad a felvételi létszám, változik az elosztás

A 2005. évihez hasonlóan a jövő évi államilag finanszírozott felvételi keretszámát is 62 ezer főben határozta meg a kormány. A belső arányok viszont változnak, már csak azért is, mert jövőre már nem hagyományos egyetemi és a főiskolai képzések indulnak, hanem csak új típusú, úgynevezett bachelor szakok (magyarul: felsőfokú alapképzés). Ezekre 45 ezer fő vehető fel jövőre államilag finanszírozott szakra, felsőfokú szakképzésre 12500 fő, osztatlan képzésre pedig 4500 fő. Osztatlan képzések maradnak ugyanis (tehát a többi szakterülettel ellentétben nem tagolódnak három- vagy négyéves bachelor, majd kétéves masterképzésre) a jogi, az orvosi és az építészeti képzések. Ezekre 3400 diák vehető fel, a szintén osztatlan képzéses művészeti területre pedig 1100 fő. A felvehető 62 ezer diákból 54500 járhat majd nappali, 7500 pedig esti és levelező képzésre. (V. A. D.)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.