A parlament Gazdasági Bizottsága országgyűlési vitára alkalmasnak tartott egy atomenergiával kapcsolatos határozati javaslatot, aminek két része van. Az egyik a Bátaapáti környezetébe tervezett radioaktív hulladéktároló építése felé egyengeti az utat. A parlamenti határozat a tároló „létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulást” adná meg. A határozati javaslat másik része szerint a parlament tudomásul veszi a paksi atomerőmű üzemidejének „meghosszabbításáról szóló tájékoztatást”.

Az Energiaklub jelen lévő képviselője kifogásolta, hogy a paksi üzemidő-hosszabbítás folyamatában a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések az Országgyűlésnek semmilyen döntéshozói szerepet nem biztosítanak. A szóban forgó határozati javaslat ugyanis csak azt mondaná ki, hogy a parlament tudomásul veszi az erről szóló tájékoztatást. A környezetvédő szervezet szerint így a magyar állampolgárok az ország energiaellátása jövőjének, a saját, illetve Magyarország környezete biztonságának kérdésében képviselőik útján sem hozhatnak döntést. Hozzáteszik, hogy ennek a kérdésnek az eldöntéséhez mindenekelőtt hosszú távú, korszerű energiapolitikai koncepcióra van szükség, amivel a kormányzat mindmáig adós maradt.

- Ha a parlament nem kap jogosítványt arra, hogy a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról döntsön, akkor gyakorlatilag el fog maradni a nyilvános vita erről a rendkívül fontos kérdésről – reagált a NOL-nak Perger András, az Energia Klub munkatársa.

Kovács József, az atomerőmű vezérigazgatója a vitában elmondta: Paks biztonsági szintje megfelel az azonos korú nyugat-európai létesítményeknek. Magyarországon a lakosság 70 százaléka egyetért az atomenergia előállításával és több mint 60 százaléka támogatja az üzemidő meghosszabbítását is - mondta.

A lépés gazdaságosságát bizonyítja szerinte, hogy ma Magyarországon az áram 40 százalékát Paks állítja elő. A 172 milliárd forintra taksált beruházást az atomerőmű saját erőből, költségvetési támogatás nélkül finanszírozná. Fontosnak tartotta a vezérigazgató a Paks mellett szóló érvek között megemlíteni a tulajdonos magyar államnak járó 554 milliárd forintos osztalékot is.

Szerdahelyi Szabolcs, a gazdasági tárca főosztályvezető-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy Paks kiesése az áram termeléséből legalább 15 százalékkal növelné az ország szén-dioxid-kibocsátását és 25 százalékkal az áram árát.

A kormánypárti és az ellenzéki képviselők is egyetértettek abban, hogy Paks nélkülözhetetlen az energia-előállításban. Fónagy János, a bizottság fideszes alelnöke szerint a nagyobbik ellenzéki párt csak állami tulajdonban lévő energiatermelést és elosztást tart elfogadhatónak.

Deák Attila (Fidesz) helyesnek tartotta a hosszú távú döntések meghozatalát, ugyanakkor kritikával illette, hogy az országnak még mindig nincs energiapolitikája.

A 2006. évi költségvetés bírálataként Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke elmondta, hogy a büdzsé áttekinthetőség és összehasonlíthatóság szempontjából nem javult a korábbi évekhez képest. Kifogásolta, hogy hiányoznak a makrogazdasági pálya adatai és függő tételek csak kipontozva szerepelnek a szövegben. Ilyen - szavai szerint bizonytalansági tényező - a minimálbér.

A PPP-programokat illetően az ÁSZ elnöke kérdésnek nevezte: joga van-e a mai társadalomnak hosszú távú kötelezettségvállalással jelentős terheket róni a következő generációkra.

A nagy ellátórendszerek reformját halogatják az egymást követő kormányok, aminek következtében egyre romlik, vagy stagnál a szolgáltatások színvonala.

A kedvező változások között említette Kovács Árpád, hogy a társadalombiztosítás hiányát jövőre a költségvetés vállalja, ami ezen a területen növeli az átláthatóságot. Pozitívumként értékelte, hogy a bevételi oldal tervezése javult, itt legfeljebb 2-5 százalékos eltérést tart valószínűnek. Kritikusabb volt azonban az ÁSZ-elnök a kiadási oldalt illetően, amely több feszültséget hordoz, mint korábban.

(forrás: MTI, NOL)