Az európai uniós tagállamok állategészségügyi szakértői jóváhagyták a brüsszeli EU-bizottság javaslatát, miszerint november végéig ideiglenesen betiltják a vadon élő, de befogott madarak kereskedelmi jellegű behozatalát az EU területére. Ezt az EU-bizottság jelentette be kedden este, hozzátéve, hogy a jóváhagyás nyomán a tilalom már a következő napokban életbe lép. Előzetes hírek szerint a tilalom teljes körű lenne, azaz a világ összes országára vonatkozna, s nemcsak azokra, ahol már pusztít a madárinfluenza. A lépést London kezdeményezte, miután a brit hatóságok felfedezték, hogy egy Suriname-ból érkezett és a múlt héten karanténban kimúlt papagáj madárinfluenzában pusztult el.

A madárinfluenza veszélye miatt a szárnyasok zárt térben való nevelését rendelték el tegnap 21 francia megyében is. Az élő madarak árusítását az ország egész területén felfüggesztette a francia kormány. Tizenhét vadlúd és sirály tetemére bukkantak az egyik portugáliai kikötővárosban. Portugália északi részén egy olyan férfit kezelnek, aki állítása szerint előzőleg döglött tyúkokat talált háza udvarán.

Markosz Kiprianu, az EU-bizottság egészségügyi biztosa szerint a világ összes térsége közül az Európai Unió van a legjobban felkészülve arra, ha világméretű, emberre is átterjedő járvány alakulna ki a madárinfluenzából. A tagállamok valamennyien átadták az esetleges járvánnyal kapcsolatos felkészülési tervüket, húsz már elkezdte a vírusellenes szerek felhalmozását is. Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) jelenleg nem tartja indokoltnak, hogy különleges vakcinával tömegesen oltsanak be embereket - közölte az uniós ügynökség igazgatója, Jakab Zsuzsanna. Egyelőre kifejezetten állat-egészségügyi kérdésről van szó, nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy bárki Európában ezt a fertőzést megkapja. Ha mégis, a betegség azokat érintheti, akik közvetlenül fertőzött állatokkal foglalkoznak.

Nemzetközi állatvédő szervezetek tegnap felszólították az érintett országokat, hogy a járványok esetén a lehető leghumánusabban pusztítsák el az állatokat. Levélben kérték az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vezetőjét, hogy a novemberi madárinfluenza-járványnyal kapcsolatos ülésen az állatok jóllétével is foglalkozzanak. Amennyiben a járvány elterjedésének megfékezésére alkalmazott tömeges kényszervágás elkerülhetetlen, azt mindenképpen az OIE 167 tagországa (köztük Magyarország) által idén májusban elfogadott útmutatásoknak megfelelően végezzék el.

A madárirtás láttán sokakban felmerül, hogy miért irtják ki az állatokat. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnökségi tagja lapunknak azt mondta, a madárinfluenza esetén kétféle védekezési koncepció létezik: a madarak védőoltása, illetve a kiirtása. Azokban az országokban, ahol biztosan nem tudják leküzdeni a kórt - például azért, mert a trópusokon szinte lehetetlen megszabadulni a vírustól -, ott a védőoltásokat alkalmazzák. Amennyire lehet, a járványt helyhez próbálják kötni, erre jó eszköz a védőoltás. Ezzel viszont az a probléma, hogy a beoltott madár nem betegszik meg, viszont fertőzőképes marad - elsősorban a bélsárral terjeszti a kórt. A nyugati világ a betegség radikális felszámolását vallja. Nem oltanak, hanem a fertőzött madarat és a környezetében található valamennyi szárnyast elpusztítják. Ezzel biztosan megszabadulhatunk a vírustól. Szélsőséges esetben az unióban is sor kerülhet védőoltásra, de ezt az EU szigorú engedélyhez köti.

A járvány elleni védekezés egyik módja, ha a nagy tömegben tenyésztett szárnyasokat zárt térben nevelik. Ebben az esetben viszont az összezárt állatok könnyebben elpusztulnak. A szakember szerint el kell dönteni, hogy mit akarunk: néhány száz állat esetleges elpusztulásának árán megmenteni több milliót, vagy potenciális veszélynek kitenni valamennyit. Utóbbi esetben mindegyiket el kell pusztítani. A legfontosabb, hogy a vándorló vadmadaraktól tartsák távol a baromfikat - közvetlen érintkezéssel is terjed a vírus, de legtöbbször fertőzött bélsárral kerül át egyikről a másikra. Gönczi Gábor szerint etetni mindenképpen zárt térben kell a szárnyasokat.