Hitelesek az Élet és Irodalomban (ÉS) fakszimilében is megjelent, a Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokaj-Hegyalja Kft. taggyűléseiről készült dokumentumok - egyértelműen erre a következtetésre jutott az Orbán-bizottság a testület részjelentésének lapunk birtokába jutott tervezete szerint. Ezért az Orbán család állami forrásból történő gazdagodását vizsgáló bizottság bizonyítottnak látja, hogy a volt miniszterelnök részt vett a felesége és baráti társasága által létrehozott cég ülésein, és befolyásolhatta a társaság tagjainak döntéseit. (A testület munkájában a Fidesz nem vesz részt, az ellenzéket csak az MDF képviseli.)

A testület megvizsgálta az ÉS rendelkezésére bocsátott dokumentumokat, s bár azok inkább emlékeztetőnek, mint jegyzőkönyvnek tűnnek, 27 olyan pontot tartalmaznak, amelyet más forrásból származó dokumentumok is alátámasztanak. Például a volt miniszterelnök az egyik "taggyűlésen" állítólag azt mondta, hogy ne ők nyerjék a legtöbbet, és valóban ez történt: a kft. 2001-ben a 71 milliós szőlőtelepítéshez csaknem negyvenmilliós támogatásért pályázott, ám csak 34 milliót nyert. Más kérdés, hogy a megyei területfejlesztési tanács ezt a pénzt megtoldotta még hétmillióval, s így a cég - a beruházási költségek maximálisan 55 százalékát kitevő támogatás helyett - végül 58 százalékot kapott.

Ugyancsak dokumentumok támasztják alá, hogy a kft. miként szabadult meg a feleslegesnek ítélt terméstől. Miután a Tokaj Kereskedőház - amint az egyik dokumentum utal rá - adómentesen csak őstermelőktől vehetett át szőlőt, a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokaj-hegyalja Kft. 2000-2002 között mindössze 2,7 millió, míg a tagok - Kékessy Dezső, Szász István Attila, Madarász László és Duda Attila - 13 millió forint értékben adtak el szőlőt.

Az egyik "jegyzőkönyv" a földkérdés tisztázatlanságára utal, és 2002 februárjában a kft., illetve egyes tagok - Lévai Anikó és Szász István Attila - valóban megállapodást kötöttek bizonyos területek bérbe adásáról. A helyzet rendezetlenségére utal - olvasható a részjelentés tervezetében -, hogy Szász olyan földet is bérbe adott, amit néhány hónapja Lévai Anikó vásárolt meg tőle. De hivatalos dokumentumok támasztják alá azt is, hogy a cégtársak ingatlanokat néztek ki maguknak; például Kékessy Dezső a feljegyzések szerint székházat szeretett volna, és utóbb a birtokában levő cég tulajdonába is került egy műemlék épület Tokajban. A vizsgálóbizottság szerint ugyancsak igazolható, hogy próbálkozások történtek a Tokaj Kereskedőház Rt. "szétszedésére" és részletekben történő privatizálására is.

Mindezek ellenére elvileg nem kizárt, hogy az emlékeztetőket utóbb manipulálták, kiegészítették - a "jegyzőkönyveket" készítő Duda Attila ezt állította a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában -, ám ez a jelentéstervezet szerint gyakorlatilag kizárható. Túl sok ugyanis a dokumentumokban a más bizonyítékokkal is alátámasztható tény, és a 27 pont olyan információkat tartalmaz, amelyeknek a bizottság szerint együttesen senki nem lehetett a birtokában - állítja a jelentéstervezet.