A jelentésben a bizottság megállapította, hogy a két ország teljesíti a csatlakozás politikai kritériumait, de még folytatni kell a jogállam erősítését, főképp a korrupció elleni harc és az igazságügyi rendszer területén. Mindkét ország esetében méltatta Brüsszel a romák helyzetének javítása érdekében tett törekvéseket, bár a haladást több részterületen nagyon csekélynek minősítette. A Romániáról szóló jelentés megállapítja, hogy a magyar kisebbség helyzete tovább javult. A magyarok szempontjából Romániában elsősorban a rendőri eljárások és adminisztráció terén lát még előrelépnivalót a bizottság.

A hozzászóló magyar képviselők közül Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) úgy vélte, hogy az Európai Bizottság Romániáról alkotott képe felemásra sikeredett, a haladást nemcsak a statisztikák, de a mindennapi valóság oldaláról is meg kell vizsgálni. "Miközben ... a kisebbségi sorban élő, 1,6 milliós magyarság sorsának rendezettségéről hallunk, semmi konkrétum nem történik" - hangsúlyozta. "Ugyan a jelentés még pozitívumként emlegeti, mégis a kisebbségi törvényt a román szenátus elutasította..., a vita során pedig hallhattak gyűlöletbeszédet, diszkriminálást, kedves képviselőtársaim, olyanokat, amelyek egyetlen demokráciának sem válnának dicsőségére" - szögezte le.

Dobolyi Alexandra (MSZP) üdvözölte a parlamentben szeptember óta jelen lévő romániai és bulgáriai EP-megfigyelőket, és bizonyosságát fejezte ki, hogy közvetítik hazájuk felé a vitában és a jelentésben a hiányosságokról elhangzottakat. A másfél milliós romániai magyar kisebbség egyetlen lehetőségének nevezte Románia uniós felvételét. Kiemelte azt is: Bulgáriában felgyorsult a jogharmonizációs célú törvényhozás, mindenekelőtt az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén, azonban most - akárcsak Romániában - a törvények betartására kell koncentrálni.

Szent-Iványi István (SZDSZ) úgy vélte, még van lehetőség a 2007-es csatlakozásra, de ehhez valóban komoly erőfeszítéseket kell tenni Romániában. A képviselő hangoztatta: "a kormány sokat tett, de még sok tennivalója is van: akadozik az igazságügy reformja, a korrupció elleni fellépés, a szomszédos országok komolyan aggódnak a környezet állapota miatt, a verespataki aranybánya megnyitása újabb aggodalmakat kelt (elvárjuk, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi normákat alkalmazzák), különösen aggasztó a kisebbségi törvény elutasítása a szenátusban".

Olajos Péter (MDF) az iránt érdeklődött, mi lesz a sorsa a csatlakozási tárgyalások lezárta és a tényleges csatlakozás közötti időben elkészült uniós irányelveknek. Kiemelte a bányászati hulladékokról szóló irányelvet, és azt kérdezte, garantálja-e a bizottság és a tagországokat képviselő tanács, hogy Románia nem kap semmiféle engedményt ezen a területen. - Azért is támogatom Románia uniós tagságát, hogy teljes mértékben vonatkozzanak rá az uniós szabályok, és hogy azok betartását ki tudjuk kényszeríteni - fogalmazott.

Tabajdi Csaba (MSZP) kommentárjában jelezte: "bár a jelentés számos vonatkozásban kemény kritikát fogalmaz meg, esély és lehetőség van arra, hogy a két ország teljesítse a kritériumokat". "A jövő tavaszi, végső verdiktet kimondó országjelentésben komoly aggályok merülhetnek fel Romániával szemben, ha nem fogadja el a kisebbségi törvényt, amely kulturális autonómiát biztosítana az erdélyi magyarságnak" - tette hozzá.

A szlovákiai magyar Duka-Zólyomi Árpád a vitában azt mondta, az elért eredmények ellenére számos hiányosságot kell még leküzdenie a két csatlakozásra váró országnak. A képviselő sarkalatos kérdésnek nevezte a verespataki bányaberuházás ügyét, és súlyos tehernek a romakérdést. A romániai kisebbségek helyzete sokat javult ugyan, de távol áll a megfelelőtől - mondta.

Újabb ígéretek az erdélyi magyar kulturális autonómiáról

Hétfőn a román parlament felsőháza kiiktatta a romániaikisebbségek jogállásáról szóló előterjesztésből a kulturálisautonómiára vonatkozó fejezetet, majd pedig elutasította az egésztörvényjavaslatot. Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök kedden biztosította a magyar kormányfőt arról, hogy a képviselőházban akoalíció pártjai készek megszavazni a kisebbségi törvényjavaslatot,amely garantálná a kulturális autonómiát az erdélyi magyarság számára. A magyar külügyi bizottság fideszes elnöke szerint azzal, hogy a román szenátus elutasította az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvényt, a román politika csattanós választ adott Gyurcsány Ferenc bukaresti "kontárkodására". (MTI)