A Fehér Ház indítványa értelmében a törvény nem vonatkozna a külföldi terrorizmusellenes műveletekre vagy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) műveleteire, amennyiben azokat az Egyesült Államok elnöke alapvető fontosságúnak minősíti az országnak és állampolgárainak terrortámadásoktól való megoltalmazása szempontjából. A lap nevük elhallgatását kérő forrásai szerint Dick Cheney alelnök adta át a javaslatot Porter Goss CIA-igazgató jelenlétében John McCain republikánus párti szenátornak, a törvény kezdeményezőjének, aki azonban elutasította, hogy a kínzások tilalmában kivételt tegyenek.

A terrorizmus elleni háborúban ejtett foglyok nagy többsége az amerikai hadsereg őrizetében van, a hírszerzés számára kiemelten értékes személyeket a CIA tartja fogva külföldön, titkos helyeken, így többek között Halid Sejk Mohammedet és Abu Zubaidát, az al-Kaida terrorhálózat két fontos vezetőjét.

John McCain a vietnami háborúban több évet töltött hadifogságban és megkínozták. A szenátusban ő kezdeményezte, hogy rendszeresítsenek a hadseregben kézikönyvet a foglyok kihallgatásának eljárási szabályairól és tiltsák meg az amerikai őrizetben lévő foglyokkal szembeni kegyetlen és megalázó bánásmódot.

A szenátus 90 szavazattal 9 ellenében szavazta meg a Pentagon 440 milliárd dolláros költségvetési törvényéhez csatolt kiegészítést a foglyokkal való embertelen bánásmód tilalmáról, amely arra az esetre is vonatkozik, ha külföldieket külföldön tartanak amerikai őrizetben. A kormány nehezményezte, hogy a tilalommal megkötik a kezét a terrorizmus elleni harcban, és a Fehér Ház kilátásba helyezte, hogy megvétózza a Pentagon költségvetését, ha belefoglalják a megszorításokat. A törvény képviselőházi változata nem tartalmaz ilyen kiegészítést, és a két ház ezért később egyeztetni fog a jogszabály végső változatáról.

A törvénykiegészítés támogatói viszont úgy ítélik meg, hogy a Bagdad melletti Abu Graib börtön iraki foglyaival és más katonai börtönökben elkövetett visszaélések nem csupán az Egyesült Államok hírét rontják a nagyvilágban, hanem bosszúra ösztökélik az ellenséget, amely a kezei közé kerülő amerikai katonákon torolná meg a sérelmet.

Az iraki háborúnak zuhan a lakossági támogatottsága

Az amerikaiak 61 százaléka nem hisz az Egyesült Államok iraki politikájának a sikerében a Harris Interactive intézetnek a The Wall Street Journal keddi számában közzétett felmérése szerint. A felmérést október 11-15. között végezte az intézet, és éppen közzétételének napján emelkedett kétezerre az Irakban meghalt amerikai katonák száma a háború 2003. márciusi kezdete óta.

A Harris által megkérdezett amerikaiaknak több mint a fele, 53 százaléka úgy véli, hogy hiba volt belevágni az iraki háborúba, és csak 34 százalékuk tartja indokoltnak az inváziót. Az intézet ez év szeptemberi felmérésében a megkérdezettek 49 százaléka, a tavaly szeptemberiben pedig csak 43 százaléka tartotta hibának az iraki háborút.

Az amerikaiak 60 százaléka minősíti George Bush amerikai elnök iraki teljesítményét közepesnek vagy elégségesnek, 32 százaléka pedig kitűnőnek vagy jónak. A megkérdezettek 44 százaléka úgy véli, hogy az Irakban szolgáló amerikai katonáknak rosszabb lett a helyzete, és 19 százalékuknak volt csupán ezzel ellentétes a véleménye.

(MTI)