Az MTI-nek elküldött összefoglaló szerint Budapesten a kiülős vendéglátóhelyek térbeli elhelyezkedése, mennyiségi, minőségi mutatói, funkciói nagyon különbözőek. A város bizonyos részein, főleg a belvárosban a kiülős kávézók színvonala megfelel Európa bármely városában tapasztalt színvonalnak, ugyanakkor a társadalmi-szociális problémákkal küzdő városrészekre ez már nem jellemző. Általában elmondható, hogy a hely és környezete kölcsönösen hat egymásra. A kiülős kávézók, éttermek virágzását gyakran infrastrukturális felújítások vagy legalább egy divatos vendéglátóhely létrejötte előzi meg.

A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. tanulmányát a főváros mediterrán jellegű, kiülős vendéglátóhelyeiről készítette. A kávéházi, éttermi teraszokat, szabadtéri szórakozóhelyeket főként a városképre, városfejlesztésre gyakorolt hatásuk alapján vizsgálta meg.

A tanulmány elkészítésének célja az volt, hogy bemutassa a kiülős helyek általános jellemzőit és a közöttük lévő főbb különbségeket. A tanulmány középpontjában a mediterrán típusú vendéglátóhelyeknek a városképre gyakorolt hatásai, az általuk nyújtott városfejlesztési lehetőségek állnak.

A tanulmány elkészítése során alapvetően négyféle forrásból merítettek: az önkormányzatok jogszabályait és az önkormányzati tisztségviselők válaszait, az üzletvezetőkkel, pincérekkel folytatott beszélgetéseket, a helyszíni terepszemléket és a kapcsolódó szakirodalmat vették figyelembe. A tanulmány készítői megállapították, hogy egy-egy terasz, kiülős vendéglátóhely létrejöttéből számos előnye származik az önkormányzatoknak, a lakóknak és ezáltal a fejlődő Budapestnek.

Az önkormányzatoknak nagy szerepük van a kedvező folyamatok elindításában, a kávéházi csomópontok létrejöttében. Az önkormányzatoknál készített interjúkból kiderült, hogy szinte kivétel nélkül kívánatos célnak tartják, hogy minél több kiülős hely működjön Budapesten, bár természetesen a különböző adottságokkal rendelkező kerületekben eltérő súllyal jelenik meg ez a szempont. A főváros részéről differenciált közterület-fejlesztési politikára és a kerületekkel összehangolt együttműködésre van szükség, hogy több hasonló hely jöhessen létre.

A tanulmány szerint a lakók lakókörnyezetük szépülésére számíthatnak a teraszok megnyitásával. A köztisztaság javulása is e helyek létrejöttének hozadéka lehet, hiszen az amúgy is felmerülő jogos igényt minden szereplő fontos szempontnak tartja. A felsorolt előnyök ellenére a lakók és a teraszok között tapasztalható számos konfliktusról értesültek a tanulmány készítői.

Az önkormányzatoknak tehát a teraszok számának növelése és a lakók igényei között kell megtalálniuk az egészséges egyensúlyt. Ehhez alapvetően két eszköz áll a rendelkezésükre. Egyrészt rendeleti úton szabályozzák a működés feltételeit, másrészt felújításokkal, infrastrukturális fejlesztésekkel megfelelő környezetet biztosíthatnak a piaci befektetők számára - áll a tanulmány összefoglalójában.

(MTI)