Bársony András, a külügyminisztert helyettesítő politikai államtitkár a hétfői keltezésű összefoglalóban úgy fogalmaz, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok az ezredfordulóra NATO-csatlakozásunkkal, valamint a Jugoszlávia elleni NATO-akcióban vállalt szerepünkkel, továbbá a régióbeli politikai és gazdasági átalakulásban mutatott kiemelkedő előrehaladásunkkal modell-szerű szövetségesi szintre fejlődött, "a Clinton-, majd a 2001. januárjában hivatalba lépő Bush-adminisztráció Magyarországot a térségben kiemelt szövetségeseként tartotta számon".

A 2001. szeptember 11-i terrormerényleteket követően az amerikai adminisztráció külkapcsolati prioritásrendszere alapvetően átrendeződött, szövetségesi kapcsolatai megítélésében egyértelműen hangsúlyossá vált a terrorizmus elleni harcban való együttműködési készség.

"Az akkori magyar kormányzat amerikai megítélése részben ennek alapján drasztikusan megváltozott. Az Orbán-kormány egyéb döntései is hozzájárultak ahhoz, hogy 2001 végére megítélése a korábbi "siker sztori" szintjéről a "problematikus" kategóriába süllyedt" - olvasható a dokumentumban. Az államtitkár a kétoldalú viszony megromlásának fő okai közé sorolja a terrorizmus elleni harcban nyújtott magyar teljesítményt.

"Rendkívül súlyos bírálatot váltott ki Washingtonban, hogy Orbán Viktor kormányfő nem határolódott el személyesen Csurka István akkori parlamenti megnyilvánulásától, amelyben a terrorcselekményekért az amerikai globális politikát is felelőssé tette" - írja.

Az összefoglaló szerint az amerikai döntéshozók számára nem jelentett újdonságot Csurka István véleménye, az arra adott kormányzati reakciót azonban elégtelennek értékelték, Martonyi János későbbi elhatárolódását pedig a külföldnek szóló külügyminiszteri gesztusként vették.

"Kulcsfontosságot tulajdonítottak annak, hogy a miniszterelnök személyesen és egyértelműen határolódjon el a Csurka véleményétől. Ennek elmaradása megerősítette azt a képet, hogy a magyar miniszterelnök minden általános elvet, stratégiai szempontot saját belpolitikai szempontjainak rendel alá" - áll a tájékoztatóban, amely ennek alátámasztására nagykövetségi jelentésekből, táviratokból is idéz.

Az anyag rámutat arra, hogy míg az afganisztán elleni háborúban például Románia már októberben hegyivadász zászlóaljat küldött a térségbe, Csehország vegyvédelmi vertikumot épített ki, addig Magyarország csak novemberben tudott döntést hozni egy mintegy ötvenfős egészségügyi csapat kiküldéséről.

Bársony András szerint ezeken túlmenően a terrorizmus elleni harc egyik fontos aspektusává vált a pénzmozgások ellenőrzése, az Al-Kaida financiális hátterének megbénítása. Szerencsétlen egybeesés volt, hogy Magyarország az anonim betétek és más jogszabályi rendelkezések miatt éppen 2001. nyarán került a pénzmosás elleni küzdelmet koordináló Financial Action Task Force feketelistájára. Az anyag hozzáteszi: komoly kritikát váltott ki az amerikai adminisztráció részéről, hogy a kormány - az amerikai F16-osokkal szemben - a Gripen harci gépek beszerzéséről döntött 2001. szeptember 10-én.

"A fenti események alapján a washingtoni adminisztráció szemében Magyarország rendkívül negatív kategóriába került, s ez még olyan körökben is elterjedt, akik nem voltak tisztában a kiváltó okokkal. Ennek egyenes következménye volt, hogy a 2002 februárjában az Egyesült Államokba látogató Orbán Viktor miniszterelnököt az amerikai elnök nem kívánta fogadni" - áll az anyagban.

Bársony András a tájékoztató végén megállapítja, hogy Kovács László 2002-es látogatása "új fejlődési pályára" állította a magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatokat, és a taszári bázis újrahasznosításának engedélyezése is rendkívül pozitív visszhangot váltott ki az amerikai adminisztrációban.

"Mindezek az elemek eredményeképpen Medgyessy Péter miniszterelnök 2002. november 9-i Egyesült Államokbeli látogatására visszahelyezték Magyarországot a megbízható és fontos szövetséges kategóriájába" - zárul az összefoglaló.

Fidesz: az anyagot "Gyurcsány Ferenc szája íze szerint válogatták össze".

Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője közleményében azt írta: a miniszterelnök diplomáciai tapasztalatlanságát elárulja, hogy "féligazságokkal próbálja elfedni a valóságot, hiszen a Külügyminisztérium politikai államtitkára által aláírt összeállítás dokumentumnak nem hiteles. Azt csak Gyurcsány Ferenc szája íze szerint válogatták össze".

A szóvivő felhívja a figyelmet arra, hogy Bush elnök levelét, amelyben köszönetét fejezte ki Orbán Viktornak a terrorizmus elleni küzdelemben nyújtott szilárd támogatásáért és a magyar-amerikai kapcsolatok építésében végzett négyéves munkájáért, "érdekes módon" nem emelte ki.

Révész Máriusz véleménye szerint Gyurcsány Ferenc "össze-vissza beszél" a Bush amerikai elnökkel lefolytatott találkozójáról: először azt próbálta bebizonyítani, hogy találkozójukon Bush elnök bírálta Orbán Viktort, ám amikor kiderült, hogy ez nem igaz, az ország nyilvánossága előtt a parlamentben letagadta korábbi kijelentéseit. "Hogy a kínos helyzetet mentse, Gyurcsány Ferenc ismételten a múlt vitáit akarja megvívni, ahelyett, hogy a holnap kérdéseivel foglalkozna" - áll a szóvivő közleményében.
(MTI)