A bíróság a jövőbeni balesetek elkerülése érdekében az idén tavasszal ideiglenes intézkedés formájában rendelte el azt, hogy a 2000. februári környezeti katasztrófát okozó cég jogutódjának 85 százalékkal vissza kell fognia termelését a teljes kapacitásához képest.

Az aranykitermeléssel foglalkozó Transgold a termelés-korlátozás visszavonását kezdeményezte arra hivatkozva, hogy csődközeli helyzetbe került, márpedig a cég szerint a termelés felhagyása növelné a környezeti balesetek kockázatát.

Szecskay András a felperes magyar állam jogi képviselője a kedden kézhez kapott végzés tartalmáról kifejtette: a bíróság szerint az alperes nem bizonyította azt, hogy a termeléskorlátozás elrendelése érdemben óta változott volna a helyzet a nagybányai létesítmény biztonsága szempontjából.

Ifkovics József, Transgold jogi képviselője közölte: a kérelem megtagadása miatt a bíró kizárását kezdeményezi, mert a cég szerint Császár P. Emőke elfogult döntést hozott. Az ügyvéd megdöbbentőnek nevezte a bíró döntését. "Különösen a hétfői szakértői meghallgatást követően érthetetlen ez a döntés, ugyanis az írásos szakértői véleményhez képest gyökeresen megváltozott véleményt hallottunk" - hangoztatta az alperes Ifkovics József.

Utalt Winkler János professzor hétfőn ismertetett álláspontjára, miszerint a Transgold létesítményeinél megvalósul a környezetvédelmi jogban használt "robosztus biztonság". Felidézte a Budapesti Műszaki Egyetem szakértőjének azt a véleményét is, amely alapján a termelés fokozása nem járna a környezeti biztonság csökkenésével.

Az ügyvéd sérelmezte azt is, hogy a termeléskorlátozásról a bíró április 30.-án két nappal a döntés kihirdetése előtt már döntött, így az alperes nem tudta kifejteni az álláspontját.

Ioan Hudrea az aranybánya-üzemeltető cég ügyvezető igazgatója elmondta: a bíróság nem csak akkor, hanem most is "betömte a száját", mert nem engedte, hogy bizonyítékokkal álljon elő a biztonság demonstrálására. Nehezményezte, hogy a bíró szakértőhöz feltett hétfői kérdései alapján ügyészként viselkedett, ez a román igazságszolgáltatásban szerinte nem fordulhatna elő. Az ügyvezető igazgató meggyőződésének adott hangot, hogy a bíró előítéletekkel meghozott döntése "károkat fog okozni a társadalomban". Sérelmezte azt is, hogy a bíróság sem a keddi végzést, sem a korábbiakban megküldött dokumentumokat nem fordíttatta román nyelvre.

Ioan Hudrea hangoztatta, hogy az elmúlt négy évben elveszítette a bizalmát a magyar igazságszolgáltatásban. Úgy fogalmazott, hogy "igazságtalan tárgyalásokon", "cirkuszban", "bohózatokban" a továbbiakban nem vesz részt. Az ügyvezető igazgató jelezte, hogy a román bíróságnál keres jogorvoslatot, és kártérítést kér a magyar bíróság miatt elszenvedett anyagi veszteségek miatt.

Császár P. Emőke megjegyezte, hogy nem érzi magát elfogultnak. A bíró felhívta a figyelmet, hogy a per folytatásának nem akadálya az alperes távolléte. Az alperesnek kedvezőtlen az, ha a véleményét, bizonyítékait a bíróság nem ismerheti meg - fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy az FB elnöki irodáján lajstromoztatta az alperes kizárási kérelmét, ennek ellenére nem látja akadályát a tárgyalás folytatásának, azaz a szakértői meghallgatások folytatásának.

A keddi tárgyaláson továbbra sem jelent meg román szakértő, ezért magyar szakértők meghallgatására került sor újra.

A négy éve tartó ciánperben a 2000. január 30-án bekövetkezett környezetszennyezési katasztrófa miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli Magyarország az AURUL SA-ból időközben Transgold SA-vá alakult cégtől.
(MTI)