1. Kedd, Luxembourg. "A madárinfluenza megjelenése Délkelet-Európában önmagában nem növeli egy emberekre átterjedő járvány kialakulásának veszélyét - hangoztatta Markosz Kiprianu, az EU-bizottság egészségügyi biztosa."

2. Szerda, Genf. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) - a mai napig vissza nem vont, s nem frissített - állásfoglalása szerint "a vírus új területekre való minapi átterjedése baromfira és vadmadarakra tovább szélesíti annak a lehetőségét, hogy emberi esetek (értsd: megbetegedések) forduljanak elő... Nőtt annak a valószínűsége, hogy általános járvány fog kitörni."

3. Csütörtök, London. "A madárinfluenza igen csekély veszélyt jelent ma Európa lakosságára - jelentette ki a brit egészségügyi tárca vezetője, Patricia Hewitt. Az EU egészségügyi tanácsának soros elnöke megismételte a WHO állásfoglalását, amely szerint nem (sic!) növekedett egy átfogó influenzajárvány kialakulásának a kockázata."

4. Hétfő, Koppenhága. A WHO európai irodájának vezetője kijelenti: "Megfelelő felkészüléssel, s a cselekvésre való áttéréssel (sic!) Európa elkerülheti a helyzetet, amelyet Ázsiában látunk."

Amikor Svejk idáig ért az olvasásban, megértette: csak Katz tábori lelkészben bízhat. Az átlagember - köztük a derék katona - számára nem világos: ki miért felelős itt? Az uniónak megint nincs szerencséje azzal, hogy rengeteg döntést hozó és döntést nem hozó szerve tartja magát illetékesnek. Vannak az EU-tisztiorvosok, a főállatorvosok, a két csapat együtt, a szabályozó bizottság, az egészségügyi miniszterek, a külügyminiszterek (mint általános ügyek tanácsa), az EU egészségügyi biztosa, az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ, valamint az influenza helyett szerencsére csak állandó beszédkényszerben szenvedő Európai Parlament, amely holnap határozatot (!) készül elfogadni a madárinfluenzáról, talán azt kompenzálandó, hogy semmilyen döntési jogköre nincs ebben. Ezek a fórumok naponta üléseznek, majd nyilatkoznak. E nyilatkozatok médiadarálása elfedi, hogy a döntések jórészt (nagyon helyesen) tagállami hatáskörben maradnak. A sok szó között üdítő konkrétum volt (a belga tévéhíradó például vezető hírként mondta be), hogy Magyarországon kísérleti oltásokat végeztek, s a beoltottak szervezete ellenanyagot termelt.

Ne vonjuk kétségbe, hogy a felsorolt EU-intézmények munkatársai döntő többségben hozzáértően végzik a dolgukat. De itt van például Kiprianu biztos, aki arra kérdésre, hogy a romániai elhullások miért nem erősítették meg benne a madárinfluenza gyanúját, azt a patológiai alapigazságot válaszolta: "a madarak időnként elhullanak ebben-abban". Igen. Politikusok meg időnként belebuknak ebbe-abba. Életrajza szerint Kiprianu különben társasági és adójogra szakosodott ciprusi ügyvéd, offshore cégalapításkor tehát forduljunk hozzá bizalommal. Ám síkos talajra tévedt az egészségügyi főigazgatóság azon magas rangú szakembere is, aki egy háttérbeszélgetésen igen valószínűtlennek (!) nevezte, hogy a romániai H5-vírusról be fog bizonyosodni: a kritikus H5N1-vírustörzshöz tartozik. Mint tudjuk, végül ez történt, s ebben a Duna-delta parasztjai - józan eszüknél fogva - az EU-nál napokkal korábban teljesen biztosak voltak.

Egy hónappal ezelőtt a magyar főállatorvossal azt latolgattuk Brüszszelben, hogy vajon a vándormadarak vagy az ázsiai madárinfluenza-megbetegedésekre építő esetleges bioterrorizmus jelenti-e a nagyobb kockázatot Európának? Óriási szerencse, hogy utóbbi fel sem bukkant. Svejk lélekben már így is madárinfluenzás.