Van ugyebár a madárinfluenza, amely az influenzavírusok madarak között terjedő formája. Ennek is többféle típusa ismert és a múltban rendszeresen pusztított is a madarak között. Nemcsak Délkelet-Ázsiában, mely minden influenzavírus kiindulópontja. Európában és hazánkban is többször járt a madárinfluenza, majdhogynem teljes médiafigyelem nélkül.

Most egy olyan törzs alakult ki, amelyet fehérjéinek megfelelően H5N1-nek kereszteltek el. Ez a változat néhány esetben madárról emberre is átterjedt és mintegy hetvenen - mindannyian Délkelet-Ázsiában - bele is haltak a betegségbe.

Ahogy a normális - a mi klímánkon ősszel és télen jelentkező - emberi influenzába is sokan, évente több ezren belehalnak. Az emberi vírusnak is több típusa létezik, A, B és C, ez utóbbi csak enyhe lefolyású és főleg gyerekeket betegít meg.

Ahogy az emberi influenza ellen létezik védőoltás, úgy a H5N1-es ellen is sikerült kidolgozni, s ebben hazánk kétségtelenül élen jár. Ám ez a vakcina kizárólag a madárról madárra terjedő H5N1 jelű madárinfluenza-vírus ellen hatásos!

És itt Délkelet-Ázsiáról! Ott a 80-90 százalékos páratartalmú - cseppfertőzésre ideális környezetet biztosító - levegőben a helyi lakosság tartósan egy fedél alatt lakik, étkezik, alszik a házi szárnyasokkal. Nem nehéz elképzelni, miért ragadt rá oly könnyen az egyébként madarak közt terjedő vírusnak a szokásosnál fertőzőképesebb H5N1 válfaja az emberekre. (Emberről emberre még egy esetben sem!) Mint ahogy az is érthető, miért indultak az emberről emberre terjedő influenza-vírustörzsek is a régóból világhódító útjukra.

És most kell szólni a harmadik, még meg sem született vírusról, ami a szakemberek szerint abban a szerencsétlen esetben alakulhat ki, ha egy H5N1-es madárinfluenza-vírus találkozik egy ember szervezetében egy emberi influenzavírussal, s olyan genetikai mutáció lép fel melynek eredményeképpen egy pusztító, világjárványt előidéző, emberek között terjedő, immár nem madár-, hanem emberi influenzakórokozó jelenik meg. Az előbbiekből következően vélhetően ez is Délkelet-Ázsiában alakulhat ki, ha kialakul! A szakemberek azért gondolnak erre, mert az emberiinfluenza-világjárványok mintegy harminc-egynéhány-évente törtek ki, s egyrészt a legutóbbi óta már annyi év telt el, hogy a számítások szerint itt az ideje a következőnek. Másrészt a H5N1-es vírus genetikai jellemzői nagyon emlékeztetnek az első influenza-világjárványt, az 1918-as spanyolnáthát előidéző kórokozóéra. Mindez persze hipotézis, de a járványtanban inkább szeretnek félni, mint megijedni.

A mostani pánik azonban túlzás, mint ahogy a bolti csirkehús sem fertőz. (Ha főzzük, sütjük, még a fertőzött is ehetővé válna, mivel a vírus hevítésre "feldobja a talpát".) És a védőoltásért sem kell tülekedni, mivel a most elkészülő vakcina sem segít a még ki sem alakult kórokozó ellen, mi meg feltehetőleg nem kerülünk olyan közelségbe fertőzött madarakkal, hogy veszélybe kerüljünk. A most madarakon, majd emberen is kipróbált vakcina azért szükséges, hogy meglegyen a technika az esetleg később kialakuló emberi vírus esetén, ami ellen akkor már könynyebben és gyorsabban készülhet el a védőoltás.

Ezt a vakcinát egyébként a WHO által hazánknak is juttatott törzs segítségével készítették el, ám a WHO más országoknak is adott a törzsből és másutt is készül a védőoltás. Az, hogy a tesztszemélyek szervezetében ellenanyagok jelentek meg, csak azt bizonyítja, hogy a vakcina működik, de nem azt, hogy kész a forgalomképes termék. Ehhez törzskönyvezésre van szükség, s lehet, hogy mire ezt is befejezik, már nem miénk az elsőség. A magyar vakcinagyártó-kapacitás és technika a múltba visszanyúló okok miatt ettől persze valóban kiemelkedő, és az új uniós tagországokban például nincs párja. Előre jelentkezni, ennyi meg ennyi adagot ígérni, megrendeléseket felvenni (mire is?) vi-szont olyan, mint amikor a nebuló már akkor ujjong az ötös miatt, amikor még be sem adta a dolgozatát.

A pánik rossz tanácsadó! A mostani esetben is!