Házastársi cserebere
A törvénymódosító javaslatokat az egykori szakszervezeti funkcionárius, Alan Johnson kereskedelmi és ipari miniszter ismertette. Reményei szerint ezek XXI. századi munkajogi struktúrát teremtenek és segítenek abban, hogy Nagy-Britanniában megszűnjön a hosszú munkanapok kultúrája. A népszerű miniszter hangoztatta, hogy a családbarát intézkedéseket olyan lépésekkel egészíti ki, amelyek a vállalkozások számára is elviselhetővé teszik annak következményeit.
A törvény nagyobb rugalmasságot biztosít a házaspároknak. Ha az anya úgy dönt, hogy a gyermek születése után hat hónappal visszatér munkahelyére, az apa veheti ki a fennmaradó szülési szabadságot. A törvényileg szabályozott fizetett szülési szabadságot 2007 áprilisától kilenc hónapra, majd remények szerint még a jelenlegi parlamenti ciklus lejárta előtt, azaz 2009-2010-ben egy évre terjesztik ki. Ugyancsak 2007 áprilisától válik lehetővé, hogy ne csak a kisgyermekek szülei, hanem más gondozók, például nagyszülők dolgozzanak rugalmas munkaidőben. Az 55 éves Johnson, aki érettségi után postásként helyezkedett el, elmondta magáról, hogy ő még ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely gyermeke születése után elballagott a kocsmába, ott mindenkit meghívott egy italra, és ezzel ki is merítette apai kötelezettségeit. A helyzet azóta megváltozott, és ma már egyre több apa szeretne több időt eltölteni újszülött gyermekével. Johnson érvei szerint ez jót tesz az üzletnek is, mert a dolgozók termelékenyebbek, ha boldogok és élvezik a rugalmas munkastruktúra előnyeit.
A vállalkozások első hallásra fanyalogva fogadták a hangzatos javaslatot. Az üzletemberek bibliája, a Financial Times pedig elsőként azt kérdezte, ki és hogyan fogja adminisztrálni és ellenőrizni a házastársak közötti csereberét, hogy melyikük hány hónapot vesz igénybe a szülési szabadságból. A kormány egyébként nem számít arra, hogy apák serege hagy ott csapot-papot a pelenkázás perspektívája kedvéért, és ezért úgy véli, a munkaadóknak legfeljebb évi 32 millió fontjába kerül az új szisztéma. Hivatalos becslés szerint a négyszázezer jogosult férfinek csak öt százaléka használja ki a meghosszabbított szülési szabadság lehetőségét. Erre utal az a statisztika, amely szerint már a kéthetes fizetett szülési szabadságot is csak minden ötödik apa kéri. Ellentétben ugyanis az anyákkal, akik a szülési szabadság első néhány hetében jövedelmük kilencven százalékát kapják, az apák bevételét heti 106 fontban (mintegy negyvenezer forint) maximálták.
A szakszervezetek és az apák jogaiért lobbizó szövetségek üdvözölték a kormány javaslatait, de azokat csak első lépésként értékelték az "elavult szabadságolási rendszer reformja és a szülőknek nyújtott tényleges választási esély felé vezető úton". Ameddig az apa szülési szabadságát nem fizetik meg tisztességesen, a legtöbb család számára ez nem reális megoldás. A Brit Iparkamara vezérigazgató-helyettese, John Cridland viszont úgy vélte, az új apasági jogok, amelyeket a Munkáspárt 2005-ös választási programja nem is említett, nehézségeket okozhatnak a kisvállalkozásoknak, mert nyomás nehezedik rájuk, hogy az állampolgári jogon járó kötelező apasági segélyt meghaladó támogatást építsenek be a munkaszerződésbe.
A kormány bejelentette még, hogy úgynevezett "kapcsolattartási napokat" (keeping in touch days) vezet be, hogy az anyák néhány napra bejárhassanak munkahelyükre, de ne veszítsék el szülési szabadságukra járó pénzüket.
London, 2005. október