Joan Hudrea, a 2000. februári környezeti katasztrófáért perelt cég jogutódjának ügyvezető igazgatója elmondta: az aranykitermeléssel foglalkozó Transgold AG csődközeli helyzetbe került azt követően, hogy a bíróság májusban ideiglenes intézkedés formájában 85 százalékos termeléskorlátozást rendelt el.

Ha a bíróság nem vonja vissza ezt a döntést, akkor elkerülhetetlenné válik a csőd, és így a cég nem tudja a továbbiakban ellenőrzése alatt tartani a környezeti biztonságot - tette hozzá.

A bíróval többször cinikus hangnemet megütő ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet, hogy a baleseti kockázatok csökkentésének, azaz a gátak megerősítésének feltétele a termelés. A termelés folyamán keletkező meddő adja ugyanis a tározók gátjának anyagát - magyarázta Joan Hudrea bizonytalan román fordítás mellett.

Winkler János, a Budapesti Műszaki Egyetem szakértőként meghallgatott docense "furcsának" nevezte ezt logikát. Feltette a kérdést: azért kellene növelni a termelést, hogy fokozzuk a biztonságot, amelyre nem is lenne szükség, ha nem lenne termelés?

Szecskay András, a magyar állam jogi képviselője kérte a bírót, hogy utasítsa el a visszavonási kérelmet. Téli csapadékos időszak előtt állunk újra, emiatt egy újabb katasztrófa veszélye csak fokozódik - mutatott rá az ügyvéd. Hozzáfűzte: ezen kívül a nemesfém-kitermelési kapacitás növelése ellentétes lenne Románia friss európai uniós kötelezettségeivel is.

Ifkovics József, az alperes Transgold jogi képviselője több szempontból is kifogásolta a termeléscsökkentési intézkedést. Közölte: az intézkedés óta megváltoztak a magyar jogszabályok, amelyek alapján már nem lehetne külföldön működő céget utasítani, főként nem polgári perben közgazdasági jellegű tiltással.

Ezen kívül károkozás esetén a károkozó joga, azaz a román jog alkalmazható. Ez kárveszélyre is igaz, így a jelen per tárgyára is - mutatott rá Ifkovics József.

Szerinte Románia EU-csatlakozási szerződése úgyszintén megkérdőjelezi az ideiglenes intézkedés fenntartását. A jegyzőkönyv szerint ugyanis a cég fokozhatja kapacitását, csupán a zagytározóba jutó víz ciántartalmát kell csökkenteni. Az uniós határérték ötödét éri el jelenleg a létesítmény vizének ciántartalma - magyarázta az alperes ügyvédje.

Mivel Magyarország fenntartások nélkül jóváhagyta Románia csatlakozását, így a bíróság az Országgyűlés döntésével megy szembe - jelentette ki Ifkovics József.

A hétfői tárgyalási fordulóra román szakértőt is beidézett a bíróság, ám csak magyar szakember jelent meg.

Winkler János, a tavaly őszi helyszíni szemle alapján készített magyar szakértői véleményről szólva hangoztatta: történtek ugyan intézkedések az öt évvel ezelőtti katasztrófa óta a nagybányai létesítményben, de azok nem elégségesek, továbbiakra lenne szükség a biztonság érdekében.

A professzor sérelmezte, hogy a helyszíni bejárás során a mintavétel és a fényképek készítése tilos volt, ezen kívül a megtekintett létesítmények körét is szigorúan meghatározta a román cég.

Joan Hudrea állította, hogy csak a mintavételt tiltották meg, mert abból lehetett volna következtetni a kitermelhető nemesfémtartalomra. Cáfolta azt is, hogy a magyar szakembereket korlátozták a helyszíni bejárásban.

A négy éve tartó polgári perben 2000. január 30-án bekövetkezett környezetszennyezési katasztrófa miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli Magyarország az AURUL SA-ból időközben Transgold SA-vá alakult cégtől.

A katasztrófa idején a cég alkalmazásában még nem álló Joan Hudrea a cég helyzetét vázolva beszámolt arról, hogy a Transgold több befektető és banki hitelek révén kapacitásnövelést tervezett az intézkedést megelőzően összesen mintegy 10 millió dolláros beruházás keretében. A magyar bíróság korlátozásával a befektetők visszavonultak, ezért több létesítményt kénytelenek voltak jelzálogosítani és a cég dolgozóinak 30-40 százalékát elbocsátani.

A ciánper további szakértői vélemények meghallgatásával kedden folytatódik a Fővárosi Bíróságon.

(MTI)