A náci Németország diákságának több mint hatvan évvel ezelőtt született rajzaiból, festményeiből rendeztek kiállítást Münchenben. A kiállító teremben 26 iskola archívumaiból válogatott mintegy 500 rajz szerepel.

A tárlat élénken foglalkoztatja a német közvéleményt, ugyanis a háború utáni Németországban ez az első ilyen jellegű kiállítás, amely bemutatja, hogy milyen munkák kerültek ki a müncheni gimnázium művészeti osztályában tanuló diákok keze alól a harmadik birodalom idején, az 1930-as években és az 1940-es évek elején.

Művészeti szakértők szerint az alkotások között akad olyan, amely hihetetlen pontossággal odafigyelt a részletekre, ám olyan is, amely egyszerű eszközökkel igyekezett legitimálni a náci rendszer bűncselekményeit.

Egész sor dagályos és naiv pasztellkép látható bombákat potyogtató repülőgépekről, acélsisakos rohamcsapatokról, német hadihajóról a holdfényes tengeren. Gyakran jelszavak is szerepelnek a képeken, így például egy csata jelenetét az alábbi szlogen kíséri: „Jobb harcolni és becsületben meghalni, mint elveszíteni a szabadságunkat és a lelkünket”. Más rajzon horogkereszt és olasz lobogó repül a levegőben, Mussolini németországi látogatásának tiszteletére, de nem ritkán koponyák és hullák szerepelnek a festményeken.

Egy 15 éves fiú 1939 végén keltezett rajzában német harckocsi süvít egy országúton, rajta felirat: „A lengyel sas nem repül többé”, ugyanakkor figyelmezteti a briteket: „Chamberlain, érkezünk!”. Egy vízfestékkel készített mű két korabeli gyermekidol portréja. A háttérben azonban a fiú hóhérként jelenik meg egy megdöbbentő kivégzési jelenetben: közvetlen közelről nagy élvezettel tüzel egy bitófára akasztott emberre; körülötte gyermekek egy csoportja lelkes tapssal honorálja a show-t.

A kiállításon lányok által készített csipkemunkákat is bemutatnak, e tevékenység szerepe annak idején a náci propaganda szerint az volt, hogy „a gondos és tiszta művészi munka iránti igény és figyelem erősítse a diákok belső tisztaságát”.

(eurohirek.hu)