Nyögvenyelős kényszervétel
Négy évvel ezelőtt újabb lehetőséget kaptak a patikaprivatizáció idején ilyen vagy olyan okok miatt rosszul startoló gyógyszerészek. Egy akkor született jogszabály szerint ugyanis 2007-től már nem létezhet olyan patikai betéti társaság, amelynek többségi tulajdonosa nem gyógyszerész. A jogalkotó öt év türelmi időt adott arra, hogy a zömében betéti társasági formában működő vállalkozások üzletrészeinek döntő hányada a gyógyszerész birtokába kerüljön.
Arról már az eredeti privatizációkor gondoskodtak, hogy patika bt. ne működhessen gyógyszerész beltag nélkül, de az akkori szabályok azt lehetővé tették, hogy a befektetett pénz többsége, s így a cégben a döntő szó valamely külső szereplőé legyen. Ezen kívánt módosítani a 2001-es Mikola-féle törvény.
A kényszereladásra és -vételre kötelező törvénnyel kapcsolatban már a megszületése pillanatában alkotmányossági aggályokat fogalmaztak meg a piac szereplői. Sérelmükkel többen is az Alkotmánybírósághoz fordultak. A jogszabály megsemmisítését kérők egyike a német UTA Pharma, amely svájci, osztrák, lengyel és cseh patikaláncok mellett Magyarországon is működtet gyógyszertári hálózatot.
- Alapvető jogok sérülnek - köztük a vállalkozáshoz való jog, a tulajdonjog és a jogbiztonság elve - azzal, hogy a törvény a befektetőt tulajdonrészének feladására kötelezi - indokolta lépésüket Kinics László, a német patikalánc hazai vezetője.
Ám annak ellenére, hogy a beadványt több mint egy éve postázták, és a törvény adta határidő is hamarosan lejár, az Alkotmánybíróság eddig nem foglalkozott a problémával. A kormányzat is altatja az ügyet: az államigazgatás a mai napig nem készített a törvényhez végrehajtási utasításokat, így az érintettek egyelőre csak találgatnak, hogyan is lehetne eleget tenni a négy évvel ezelőtti parlamenti döntésnek. Az átalakuláshoz szükséges időből lassan kifogynak a szereplők, a határidő lejárta után viszont elvileg bezárathatók a törvénysértő patikák.
Tanácstalan Hádáné Komáromi Ilona, a pesterzsébeti Aranyfüst patika vezetője is, aki maga sem tudja, hogy mitévő legyen. Gyógyszertára tulajdonjogán a PharmaNova Rt. patikaláncot üzemeltető céggel osztozik. Kisebbségi része mellett is elégedett az együttműködéssel, amúgy pedig se pénze, se kedve tulajdonrészét növelni.
A gyógyszerészek többsége azonban szívesen kerülne birtokon belülre. A Magyar Gyógyszerész Kamara főtitkára, Za-
lai Károly 1700 körülire becsüli a tulajdonarány-változtatásra "kényszerülő" patikai betéti társaságok számát. Szerinte azonban nem mindenütt van szükség az üzletrészek átrendezéséhez hitelre, friss tőkére. A családtagokból alakult betéti társaságoknál egy taggyűléssel "papíron" rendezhető az ügylet. Más kérdés a külső befektetőkkel dolgozó, a kisebb-nagyobb patikaláncokba szerveződött vállalkozások problémája. Ezeknél - a főtitkár becslése szerint - többmilliárdos hitelre lenne szükségük a patikusoknak, bár egyelőre ő sem tudta megmondani, hogy mi alapján kalkulálják majd az eladásra kerülő üzletrészek értékét. A piacon a patikák általában 4-5 havi forgalom áráért cserélnek gazdát. Ez például egyhavi 20 millió forint forgalmú gyógyszertár esetében 100-120 millió forint. Ha egy beltag például 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, akkor a tulajdonrésze 50 százalék fölé növeléséért 25-30 milliót kellene fizetnie.
Növeli a bizonytalanságot, hogy egyes szakértők szerint a törvény megkerülhető. Előfordulhat, hogy a 25 százalékos tulajdonrészesedésű gyógyszerészek (tőke híján) papíron ugyan többségi tulajdonossá válnak, de a döntési jogokat egy háttérszerződésben továbbra is átengedik a befektető kültagoknak.
Tény, hogy egyelőre tisztázatlan, hogy a tulajdonosi kör megváltoztatásához honnan szerezhetnek tőkét a gyógyszerészek. Lapunknak Kántor Katalin, az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályának vezetője úgy nyilatkozott, a költségvetés - különösen az egészségügy jelen helyzetében - nem tud állami forrást biztosítani a gyógyszerészeknek a további tulajdonszerzéshez. A szóvivő hozzátette: öt év volt arra, hogy a törvény végrehajtására mindenki felkészüljön. Zalai Károly bizakodó, mint mondta: a kamara eddig több bankkal is tárgyalt, számos hitelkonstrukció került szóba, ám a konkrét lépések előtt szerinte is érdemes megvárni az Alkotmánybíróság döntését.
