Gyógynövényüzlet uniós rosta előtt
Ásványi Tibor, a Naturland Kft. ügyvezetője szerint könnyen lehet, hogy csak két-három szereplő marad a piacon életben. Sokkal többen már ma sincsenek: egy évtizeddel ezelőtt még 70-80 jelentősebb hazai vállalkozás versengett a hazai vevők kegyeiért, ma a vezető hármason - a Herbárián, a Naturlandon és a Mecsekteán - kívül legfeljebb tízen alkotják a mezőnyt.
A zsugorodásban - amint azt kérdésünkre Bernáth Jenő, a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara gyógy- és aromanövények tanszékének vezetője kifejtette - a gyógynövény-behozatal fokozódása is szerepet játszik. A hazai termesztés egyre kevésbé versenyképes: míg a legtöbb EU-tagországban a gyógynövénytermesztés a "nonfood" kategóriába tartozik, s mint ilyen, úgynevezett parlagolási támogatásban részesül, addig Magyarországon - a csatlakozási tárgyalásokon követett hibás taktika folytán - a területalapú támogatás érvényesül.
Ez a kis területen viszonylag nagy értéket előállító gyógynövényszektor számára kifejezetten hátrányos, olyannyira, hogy a magyar termesztésnél még a németországi is gazdaságosabb. A relatíve drága magyar alapanyagok kiváltására a gyártók exportra kényszerülnek, ami a hazai gyűjtők és termesztők sorsát nehezíti. Míg korábban főidényben 15-20 ezer család foglalkozott ezzel a tevékenységgel, jelenleg jó, ha tízezren vannak.
Ásványi Tibor úgy véli, a forgalombahozatali szabályok egész Európában nálunk a legszigorúbbak, ami a fogyasztónak jó, viszont a piaci szereplőket szinte lehetetlen helyzetbe hozza. A növekvő importnak az idén más oka is van: a kedvezőtlen nyári időjárás miatt itthon és a térségben is hiány alakult ki például a téli slágernek számító csipkebogyóból és hársfavirágból, amit török és amerikai behozatallal igyekeznek pótolni.
Hasonlóan vélekedik Vanya Gabriella, a Herbária Rt. minőségirányítási igazgatója is: szerinte uniós átrakással szinte bármilyen, még ellenőrizetlen minőségű alapanyag is akadálytalanul bejöhet, ráadásul a legtöbb EU-tagállamban liberálisabb az engedélyezés.
A vázolt nehézségek ellenére a hazai gyógynövénypiac folyamatosan bővül, jelenleg évi 10-15 százalékkal, igaz, így is alig éri el a milliárdos nagyságrendet. - A fitneszőrület ismét feltámasztotta az igényeket, divat lett a gyári üdítők helyett gyógyteát inni, szintetikus aromák helyett természetes illóolajat párologtatni, gyógynövényes samponokat, kenőcsöket használni - állítja Vanya Gabriella. Szerinte ebbe a trendbe illeszkedik a "duplán egészséges" biogyógynövények megjelenése is: ezek itthon egyelőre a vártnál lassabban hódítanak, viszont szinte korlátlanul exportképesek. A szakember szerint a tőkeerősebb termelőknek a bionövény-termesztés jelentheti az egyik kiutat, de ígéretes lehet a "hungarikumok", például a csak nálunk előforduló sziki kamilla előállítása.
A gyógynövénypiacból sokak szerint a Gyógynövénykutató Intézet (GYKI) él a legjobban, itt kell ugyanis megvizsgáltatni a piacra kerülő teákat és készítményeket. Egy tétel (legfeljebb 5000 kilogramm, azonos helyen és időben begyűjtött alapanyag) vizsgálata 30-70 ezer forintba kerül, az intézet - Kiniczky Márta minőségbiztosítási igazgató tájékoztatása szerint - évente 800-1000 vizsgálatot végez el. A szakember kérdésünkre megerősítette: sok olyan készítmény kerül piacra, amely sosem járt náluk. - Általában azokat a tételeket nem hozzák be hozzánk, amelyekről előre tudható, hogy megbuknának: így nem kell "feleslegesen" költeni, és nem is hívják fel magukra a figyelmet - jegyezte meg. Hasonló ügyekben ugyanakkor egyre több fogyasztóvédelmi, illetve esetenként rendőrségi eljárás indul, az utóbbi amiatt, mert sokszor a nem létező GYKI-engedély számát is ráírják a csomagolásra, ami már okirat-hamisításnak számít.
A jelenlegi gyógynövénydivatot az életmódtrendek és a népbetegségek határozzák meg. A legkeresettebbnek a salaktalanító, a szervi bajokra (vese, máj) gyógyírt kínáló és a nyugtató teakeverékek számítanak. Uralkodó "divatcikk" viszont már nincs - a megkérdezett szakértők szerint azért, mert az emberek már nemigen hisznek a csodákban.
Magyarországon mintegy 330 gyógyhatású növényfaj terem, s ebben, illetve a termesztett fajok számában a világ élvonalához tartozunk. A legnagyobb mennyiségben a mákot, a mustárt, a köményt, a koriandert és az ánizst termesztik, a gyűjtők csipkebogyóból, gesztenyéből, csalánból, bodzából szednek a legtöbbet.
A tömeges gyógynövényfogyasztás nem magyar sajátosság: a WHO adatai szerint a világ betegeinek 80 százalékát ma is főként gyógynövényekkel kúrálják, és a fejlett országokban használt gyógyszerek 40 százaléka is növényi eredetű.
