A bizottság visszavágna
Az Európai Bizottság (EB) most azt várja az uniós pénzügyminiszterek novemberi ülésétől: Brüsszel javaslata alapján mondja ki, hogy Magyarország ismételten nem tett eleget az államháztartás helyzetének kiigazítására javasolt ajánlásoknak, s saját (menetközben módosított) konvergenciaprogramját sem tudta tartani. - Nyugtalanító a lényeges eltérés a 2005-re és 2006-ra egyaránt a tervezett kiigazítási pályától, s megkérdőjelezi, hogy 2008-ra lehet-e korrigálni az államháztartási hiányt - közölte brüsszeli tudósítónk beszámolója szerint csütörtökön Joaquín Almunia. Az EB pénzügyi biztosa szerint a 2006-os deficitkilátások ismeretében - bár nem lehetetlen, de - "nagyon-nagyon nehéznek" tűnik elérni az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges három százalék alatti deficitet 2008-ra. (A belépés előtt két éven át minden megkövetelt mutatót tartani is kell).
Leszámítva az elvi lehetőséget, valamint egy igen drasztikus megszorító programot, Almunia - brüsszeli megfigyelők szerint - nem hisz abban, hogy Magyarország 2010-ben képes célja elérésére. Ezt azonban nem fogja kimondani: Brüsszel szerint ugyanis a céldátumokat a kormányok tűzik ki saját maguknak. A Pénzügyminisztérium egyelőre kitart eredeti elképzelései mellett - Katona Tamás, közigazgatási államtitkár az állásfoglalást követően tarthatónak nevezte a 2010-es bevezetést.
A magyar kormány idénre 6,1 százalékos deficitet tervez (ez eredetileg a GDP 3,6 százaléka volt, de az Eurostat-útmutatás nyomán a sztrádaépítés költségei, valamint áfabevétel-kiesések terhelik meg), jövőre pedig 4,7 százalékot. A 2005-ös számot illetően Brüsszel tegnapi állásfoglalása annyiban elmarasztaló, hogy felrója: az autópálya-tranzakciók "statisztikai kezelésén" felül a GDP mintegy 0,5 százalékát érintő "csúszásokra" került sor, s "a kormány úgy döntött, hogy korábbi kötelezettségvállalásaival ellentétben nem korrigálja ezeket". A jövő évi (eredetileg még csak 2,9 százalékra tervezett) hiány tartását illetően Brüsszel szintén kétségeit hangoztatja, s a 4,7 százalékra módosított deficitcél helyett egyszerűen 5,2 százalékról beszél. Ennek oka, hogy azt várják: 2006-ra, illetve 2007-re is 0,5-0,5 százalékos deficitnövelő tételként kell majd elkönyvelni a Gripen-gépek beszerzését. (A Pénzügyminisztérium azzal érvel: ha ez így is lesz, akkor is "csak" kétszeri, 2008-at már nem érintő, többletkeresletet nem gerjesztő tételről van szó, és ezt fel is tüntették a büdzsében.)
Ami ennél rosszabb: a bizottság a vadászgépszállítások hiánynövelő hatásán túl is kételkedik a jövő évi számok megalapozottságában. Az adócsökkentések szerintük a GDP 1,1 százalékának megfelelő kiesést jelentenek majd, míg a gyermektámogatások átalakítása 0,4 százalékkal emeli a kiadásokat. Ráadásként 1,2 százalékos hiányeltérést jelenthet, ha a kormánynak jövőre sem sikerül az autópályákat Eurostat-konform módon kiszerveznie a büdzséből. Más kérdés, hogy ezzel a számítással a magyar kormány messze nem ért egyet.
Katona Tamás - aki egyebekben azt hangsúlyozta, hogy nincs alapvető nézetkülönbség a magyar és a brüsszeli álláspont között - azt mondta: nem megalapozott, hogy az adócsökkentés ekkora kiesést hoz, hiszen annak hatását már bekalkulálták a büdzsébe. És így tovább az autópályáig - a kormány szerint tartható lesz a 4,7 (Gripennel 5,2) százalékos hiány. Az uniós álláspont ijesztően nagy számot hoz: az eredeti 2,9 helyett a már módosított 4,7 százalékos hiányt tovább növelő összes tétellel kalkulálva a deficit 7,9 százaléka is lehet a GDP-nek. Nyugdíjkorrekcióval együtt. Az Európai Bizottság állásfoglalása azonban - amely lábjegyzetben jelzi: a nyugdíjreform hatása nélkül már erre az évre is 7,4 százalékkal kellene számolni - ezeket a tételeket nem adja össze, így hivatalosan nem állítja, hogy Magyarországon akár a GDP nyolc százalékát is elérheti a hiány.
A brüsszeli állásfoglalás ugyanakkor két további ponton megrója a magyar gazdaságpolitikát. Egyrészt azért, mert a tervezett adócsökkentések (értsd: áfa, szja) ellentétesek az EU-tanács ajánlásával, amely szerint az esetleges adómérséklésekre a hiánycél elérésének fényében lehet sort keríteni. Másrészt azért, mert a 2008-as hiánycél tartását "a strukturális reformok lassúsága is" megkérdőjelezi. A magyar pénzügyi tárca szerint azonban "volt tere" az adócsökkentésnek, hiszen a jövő évi büdzsé igencsak takarékos: a kiadásokat a GDP 3,1 százalékával fogják vissza, hogy pótolják az adócsökkentésből származó bevételkiesést, és csökkenteni tudják a hiányt.
Az uniós kritika azonban emiatt is éri a magyarokat: az adócsökkentésnek ugyanis a további években is érvényesülő strukturális hatása van, míg a másik oldalon ugyanez hiányzik. A lefaragások és megszorítások nem jelentenek érdemi változást - a kevesebb pénzből gazdálkodó szervezetek egy idő után megtalálják annak a módját, hogy többet költsenek. A kiadási oldalon érdemi változást csak a reformok hozhatnak - ám ezek megkezdésének nincs nyoma. A magyar kormány szerint jövőre már lesz (átalakul a gazdasági és a környezetvédelmi irányítás, jön az egyéni járulékszámla), ráadásul az eddigi megszorítások is érdemi változásokhoz, létszám-megtakarításokhoz vezettek. Katona Tamás még hozzátette: az olcsóbb állam létrehozásán dolgozik majd az államreform-bizottság is, amelyet a kormányfő vezet.
Az EU gazdasági és pénzügyi bizottságában időközben felmerült, hogy Magyarországot - amely egyetlen tagállamként két, egymást követő bizottsági ajánlásnak nem tett eleget - a kohéziós alaphoz való hozzáférésének akadályozásával lehetne fegyelmezni. Almunia azonban világossá tette: az EB nem tervez ilyesmit. Más szankció pedig azért nem jöhet szóba, mert hazánk nem része az euróövezetnek. Pár héten belül egyébként is aktuális lenne az új magyar konvergenciaprogram brüsszeli beadása, amelyre az EB újabb ajánlásokat fogalmaz majd meg.
- Jiri Paroubek cseh kormányfő várakozása szerint Csehország államháztartási hiánya az idén jóval kisebb lesz a GDP 4,6 százalékára szóló előrejelzéseknél, sőt a három százalékot sem fogja meghaladni. Ezzel együtt a cseh kormányfő nem gondol az euró 2010 előtti bevezetésére. Ez több szempontból sem lenne bölcs lépés, az országnak még nagy infrastrukturális beruházásokra van szüksége - vélekedett.
