A Szaddám Huszein-rezsim vezetői által elkövetett bűnök ügyében ítélkező különleges iraki törvényszéknek összesen tizenkét vádpontban kell döntenie, ezek közül héttel már szembesítették a volt diktátort, további öt váddal a következő hónapokban kell szembenéznie. A tizenkét vád a következő:

- Összesen több százezernyi észak-iraki kurd megölése, illetve elűzése lakóhelyéről az 1986 és 1988 között végrehajtott úgynevezett Anfal-hadművelet keretében.
- Kirkuk ágyúzása.
- Az iraki hadsereg Kuvaitból való kiűzését követően kitört dél-iraki síita felkelés véres leverése 1991-ben.
- A dudzsaili mészárlás. 1982-ben a fővárostól, Bagdadtól 80 kilométernyire északra fekvő, zömmel síiták lakta Dudzsail 143 lakóját végezték ki megtorlásul azért, hogy a faluban merényletet kíséreltek meg Szaddám Huszein gépkocsioszlopa ellen.
- Több ezer síita kurd 1980-as elűzése észak-iraki lakóhelyéről a szomszédos Iránba.
- Halabdzsa kurd település ellen 1988-ban vegyi fegyverrel végrehajtott, becslések szerint ötezer ártatlan életet követelő támadás.
- A befolyásos kurd Barzani-klán 8 ezer tagjának lemészárlása 1983-ban.
- Kuvait lerohanása 1990-ben.
- Vallási vezetők kivégzése 1974-ben. (Ez idő tájt Huszein irányította alelnökként a Baasz Párt elnyomó gépezetét.)
- Politikai ellenfelek kivégzése.
- Vallási, világi és politikai pártok üldözése.
- A Tigris és az Eufrátesz folyók között elterülő mocsaras mezopotámiai síkság 1991-ben megkezdett lecsapolása. A diktátor gátak emelését, csatornák kiépítését és vezetékek lefektetését rendelte el, hogy kiszárítsa és sivárrá tegye a virágzó területet, amely egyes bibliakutatók szerint a bibliai Édenkert helye lehetett. Célja az volt, hogy csökkentse a lápi arabok életterületét.

(MTI/dpa)