Legfelsőbb Bíróság: vitában Bárándyval

Vitatja a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője Bárándy Péter állítását, amely szerint a Mécs kontra Bencsik-ügyben téves döntés született. A volt igazságügy-miniszter állítja: eltértek az eddigi jogalkalmazási gyakorlattól, amikor jelentősen enyhítették a jogerős ítéletet.

A Jogsértő volt az ítélet enyhítése a Mécs-ügyben? címmel múlt szombaton megjelent cikkünk egyes megállapításait vitatja Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának vezetője. Az írásban Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter azt állította, hogy a Mécs-ügy felülvizsgálati eljárásában meghozott döntésével a Legfelsőbb Bíróság szembekerült saját gyakorlatával.

A válaszközlemény szerint: "A nyilatkozó az időközben bekövetkezett törvényi változásokat figyelmen kívül hagyta. Bárándy Péter elmarasztaló szakmai észrevétele akkor lenne alapos, ha az 1973. évi I. törvény legfelsőbb bírósági gyakorlatára hivatkozott volna. Az elismert büntetőjogász azonban elfeledkezett arról, hogy éppen minisztersége idején - 2003. július 1-jén - lépett hatályba az új büntetőeljárási törvény (1998. évi XIX. törvény), amely lényegesen megváltoztatta a felülvizsgálati eljárás elnevezésű rendkívüli jogorvoslat szabályait.

Az új (hatályos) törvény (helyesen) megnyitotta a téves minősítés folytán törvénysértő büntetések felülvizsgálatát az egységes büntetéskiszabási gyakorlat - jogegység - biztosítása érdekében. A büntetéskiszabás egysége pedig igenis azt jelenti, hogy természetében, mértékében - legalább valószínűségi szinten - kiszámítható, és ne "merőben szokatlan" legyen, mert az utóbbi sajátság nem az arányosságot és igazságosságot testesíti meg. A tettarányos büntetésnek ezért illeszkednie kell a hasonló ügyekben kialakult és a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítása által kimunkált országos gyakorlathoz. A Legfelsőbb Bíróság a cselekmény enyhébb minősítését állapította meg, és a büntetéskiszabási joggyakorlat hibás döntéssel megbontott rendjét állította helyre."

Az LB erre hivatkozott, amikor a Magyar Demokrata főszerkesztőjének és egy újságírójának büntetését jelentősen enyhítette. Az újságban azt állították, hogy Mécs 1957-ben társaira vallott, akiket "nem kis részben e vallomásoknak köszönhetően" kivégeztek. Ezt a bíróság első és másodfokon nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó - így két évig terjedő börtönnel büntethető - rágalmazásnak minősítette. A felülvizsgálati eljárásban az LB a jelentős érdeksérelmet vitatta, ezért a főszerkesztő nyolc és az újságíró öt hónap felfüggesztett börtönbüntetését hatvan-, illetve negyvenezer forintos pénzbüntetésre változtatta.

- Talán nem szerencsés, hogy a sajtó nyilvánossága előtt folytatunk jogvitát - mondta Kónya észrevételeire reagálva Bárándy -, de el kell mondanom, hogy nem feledkeztem meg a jogszabály-módosításról. S arról sem, hogy az LB eseti döntéseiből egyértelműen következik: bár a felülvizsgálat lehetősége bővült, továbbra is a korábbi jogértelmezést tekintik érvényesnek. Az LB eddigi gyakorlata szerint általában nincs helye rendkívüli perorvoslatnak, ha a kiszabott szankció a hibás minősítés ellenére is a törvényes kereteken belül maradt. Ilyen a Mécs-ügy is: a lehetséges büntetési maximum az eredeti és a megváltozott értékelés szerint is két év. És ezen belül is maradt. Bárándy védőként mindazonáltal örömmel fogadja, ha az LB más jogértelmezést vezet be, és minden olyan ítéletet törvénysértőnek minősít, amely a kialakult büntetéskiszabási gyakorlattól nagymértékben eltér.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.