A Hortobágy szélén fekvő Nagyiván mintegy ötezer hektárnyi külterületének kétharmada védett, így itt már évek óta csak a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) engedélyével és tudtával lehet legeltetni, kaszálni, valamint bizonyos növényeket ültetni. A nagyiváni puszta, a kunkápolnási ősmocsárral, egyedi növényvédelmi és madárvilágával a vidék értékes kincsének számít, s ezen belül van olyan terület is, ahová csak szakmai kísérővel léphetnek be a látogatók. Az ezerháromszáz fős falu lakóit azonban érzékenyen érintette a hír, hogy az Európai Unió által meghirdetett élőhely- és madárvédelmi program, a Natura 2000 keretében most újabb területeket vonnak a település határából védelem alá. A helybéliek azt mondják: a további korlátozásokkal már a megélhetésük kerül veszélybe, hiszen nem művelhetik a földet és nem telepíthetnek ipart sem a falu külterületeire.

Orosz Gyuláné, a település polgármestere a Hortobágyi Nemzeti Parkot teszi felelőssé azért, hogy máig nem készülhetett el a településrendezési terv, noha a törvény szerint december végéig el kellene azt fogadnia az önkormányzatnak.

- Kijelöltünk egy ipartelepet és egy mezőgazdasági művelésre szánt területet, ám a nemzeti park a Natura 2000 programra hivatkozva nem adott szakhatósági engedélyt azok kialakítására - mondta a polgármester. Hozzátette: minden más hatóság hozzájárult a tervezetükhöz, kivéve a HNP-t.

- A falu ellehetetlenül, a fiatalok elmennek innen. Az itt maradók nagy része a mezőgazdaságból próbálna megélni, de legfeljebb lucernát termeszthet a nemzeti parktól bérbe vett földeken. Ráadásul azt is el kell fogadnia mezőgazdaságból megélni akaró helybélinek, hogy bármilyen szárazság van, csak június 15-e után kaszálhat, mert csupán erre kap engedélyt. Ha közben esetleg tönkremegy a takarmány, az már senkit sem érdekel - panaszkodik a polgármester, aki maga is bérel területeket a HNP-től.

Nagyivánban egyébként, aki a földből akar megélni, nem is nagyon tehet mást, mert a külterületek kétharmadát a nemzeti park kezeli, kevés föld van magántulajdonban. Most az élőhely- és madárvédelmi program keretében ezeknek a földeknek egy részét is védettség alá vonják. A tulajdonjog persze ettől nem változik, ám a tulajdonos ettől kezdve már nem tehet a földjével azt, amit akar - mondja a polgármester.

- A nagyivániaknak meg kellene érteniük, hogy földjeik bevonása a Natura 2000 hálózatba inkább előnyt, mint hátrányt jelent - érvel ezzel szemben Kapocsi István, a Hortobágyi Nemzeti Park osztályvezetője. Szavai szerint, akinek a területét érinti a rendelkezés, azt a természetvédelmi szempontú korlátozások miatt kárpótolják majd. - Sokan meg sem hallgatják az érveinket, elég, ha csak meghallják a természetvédelem kifejezést, és máris ellenséget látnak maguk előtt - vélekedik az osztályvezető.

A nagyivániak ezzel szemben az állítják: a Hortobágyi Nemzeti Park rászolgált a gyanakvásukra, hiszen az elmúlt években meglehetősen egyenlőtlen helyzet alakult ki a hatóság és a falu között: az előbbi diktált, az utóbbi alkalmazkodott. Az sem segítette a két fél közeledését, hogy a nagyivániak területrendezési tervezetére a természetvédelmi hatóság ugyan küldött egy háromoldalas elutasító levelet, ám a rendezési tervvel kapcsolatos fórumon - noha meghívták - a nemzeti park nem képviseltette magát. A falu most a közigazgatási hivatalhoz, a környezetvédelmi felügyelőséghez és országgyűlési képviselőihez fordult: mondják meg, mit kell tenniük a nagyivániaknak, hogy a törvényes határidőig - ez év végéig - kompromisszumokkal vagy anélkül, de mégiscsak elkészüljön a rendezési tervük.

Natura 2000 és EU-s vétó

A Natura 2000 program keretében olyan területeket kell kijelölni, amelyek két uniós irányelvnek, a madárvédelemre és az élőhelyek megóvására vonatkozó elvárásoknak megfelelnek. Ez a folyamat nem önkényes, az unió utólag is ellenőrzi, hogy minden olyan terület bekerült-e a hálózatba, amelyre a természetvédelmi irányelvek vonatkoztak. Mint azt a napokban megírtuk, Magyarország esetében már került sor felülvizsgálatra: az illetékes bizottság kevésnek találta a Natura 2000 területként kijelölt cseres tölgyes erdővel borított területek, valamint a füves élőhelyek nagyságát. Egy uniós szabály szerint amennyiben egy európai jelentőségű faj adott országbeli élőhelyének legalább hatvan százaléka nem kerül rá a Natura 2000-es listára, akkor az EU megvétózza a kijelölést.

Nagyiván külterületének kétharmada védett