A Magyar Ifjúsági Tanács, a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Ifjak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási  szakbizottsága, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség  Kolozsváron, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Nagyváradon  szervezi a tüntetéssorozatot. A gyertyás-könyves felvonulás  résztvevői első lépésként önálló magyar karok létrehozását sürgetik  a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), a jövő tanévtől  pedig szerintük be kellene indulnia az önálló Bolyai Egyetemnek.

A kezdeményezők azt is követelik, hogy a román állam is  támogassa a magyar állam által finanszírozott Sapientia – Erdélyi  Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetem fenntartását, továbbá hogy a magyar iskolásoknak ne kelljen románból  anyanyelvi szintű vizsgákat tenniük.

A megmozdulásról korábban már beszámoltak a sajtó képviselőinek Kolozsváron. Akkor Hantz Péter és Kovács Lehel, a Babes-Bolyai Tudományegyetem két oktatója az MTI kolozsvári munkatársának is elmondta: szeptember végén az Európai Parlament elé tárták az ügyet.

Az európai fórum illetékes szakbizottsága elé terjesztett anyag  szerint az erdélyi magyarság rendkívül alacsony arányban  képviselteti magát a felsőoktatásban. A 6,6 százalékos romániai  magyar népességnek ugyanis mindössze 1,6 százaléka végezheti  anyanyelvén tanulmányait, emellett a felsőoktatásban résztvevő  magyar nemzetiségű diákok számaránya is csak 4,4 százalék.

A jelentés készítői szerint kevés a magyar nyelvű képzést nyújtó szak Romániában, ráadásul a magyar oktatók száma is alacsony.  Kifogásolják, hogy a képzőművészeti, agrártudományi, állatorvosi és  mérnöki szakokon egyáltalán nem folyik magyar nyelvű oktatás.  "Ezekre a problémákra a romániai magyar közoktatási rendszer autonómiája, valamint az önálló állami magyar tannyelvű egyetemi hálózat létrehozása és működtetése jelentené a megoldást. Ez a  Bolyai Egyetem visszaállításával és a magyar költségvetésből  finanszírozott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve  Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozásával hozható  létre. Ez esetben  a Sapientia egyetem egyebek között a műszaki,  agrártudományi, művészeti oktatást ölelné fel" - áll a  dokumentumban.

Az előterjesztők szerint az önálló egyetem visszaállításának első és legsürgősebb lépése a BBTE-n tervezett önálló magyar karok létrehozása lenne. Emlékeztettek, hogy ezt a tervet a BBTE magyar oktatóinak 85 százaléka támogatja. A jelentéskészítők kifogásolták,  hogy a BBTE-n továbbra sem hivatalos nyelv a magyar, hiányoznak a magyar nyelvű feliratok, magyar tudósokról mindössze három tervet  neveztek el.

Hantz Péter elmondta: elsősorban azért van szükség az önálló egyetemre, hogy a magyar nyelvű oktatás ne függjön a román egyetemi oktatástól. A BBTE-n önálló tanszékek létrehozását nem tartják elégségesnek, mivel szerintük a tanszékek nem rendelkeznek olyan nagy döntési hatáskörrel, mint a karok.

Úgy vélte, hihetetlen energiát köt le az erdélyi magyar felsőoktatásban dolgozók részéről a kisebb eredmények kivívása, az önálló egyetem megvalósulásával viszont "eltűnne az erdélyi  magyarság feje fölött állandóan függő Damoklész kardja." Hantz Péter hozzátette: az erdélyi magyarságnak nincs szüksége olyan paternalizmusra, mint amilyet nagyon sok román politikus gyakorol vele szemben.

A két oktató abban reménykedik, hogy a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitája után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ismét szorgalmazni fogja az önálló karok és  egyetem ügyét, hiszen - mint Hantz Péter mondta - egy egyetem akkreditálásáról a kormánynak kell döntenie, az ügy sikere nem más egyetemek oktatóival folytatott egyeztetésektől függ. (MTI)