Szaúdi-iráni-iraki körmérkőzés
Az iraki referendumot aggodalommal figyelik a szomszédos arab államok: vajon síita uralom lesz Bagdadban? Különösen a térség domináns állama, Szaúd-Arábia fél attól, hogy emiatt Irán a fejére nőhet a térségben.
Irakot nem fogja kioktatni egy "tevegelő beduin" - üzente nemrég Bajan Baker Szulag iraki belügyminiszter Szaúd el-Fejszál hercegnek, szaúdi külügyminiszternek. A sértés az Irak, Irán és Szaúd-Arábia közt élesedő politikai szóháború legutóbbi epizódja. Ami fűti: az arab államok bizalmatlansága Irán iránt, és a szunnita szaúdi félelem, hogy a síita Irán síita Irakot akar csinálni, így gyengítve az olajban gazdag monarchia regionális egyeduralmát.
Szaúd herceg Washingtonban és nyilvánosan is panaszkodik, amiért Irán "embereket, pénzt, fegyvert visz Irakba, és beleavatkozik a belpolitikai ügyekbe". Az új iráni külügyminiszter október elejére tervezett rijadi látogatása el is maradt, jelezvén, hogy a nyolcéves diplomáciai tűzszünet Teherán és a szaúdi főváros között véget ért. Az akkor még herceg - de az ország tényleges vezetője Abdallah bin Abdel-Azisz király hallgatólagosan eltekintett az amerikai katonák életét kioltó, 1996-os Khobar-tornyok elleni merénylet kivizsgálásától - amelyért az USA Iránt vádolta -, cserébe, hogy Teherán nem konfrontálódik Szaúd-Arábia olajpolitikájával.
Szaúd-Arábia nemcsak Irán megerősödése miatt tart a síita Iraktól. Azért is ódzkodik ettől, mert az Irakkal szomszédos északi tartományában él az elnyomott szaúdi síita kisebbség, amely hatalomra törhet az iraki síiták sikerei láttán. A szaúdi vahabita szunniták eretneknek tekintik a síitákat. Ezzel együtt Abdallah az első a szaúdi uralkodóházban, aki nyilvánosan mutatkozott a síita és szufi kisebbség képviselőivel, amikor két éve elindította a "nemzeti párbeszéd" programot.
Washingtonban aggodalommal figyelik az egyébként szövetséges
